Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Ét. 18. §. 635 lett szállítani; de le kellett szállítani a választott bíróság hatáskörét II. rendű alperessel szemben még azért is, mert ezen alperes az A) alatti szerződésre vezetett kezességi nyilatkozatában egyáltalában nem tett olyan nyilatkozatot, melyben magát ezen választott bíróság illetékességének alávetette Volna. Már pedig ilyen külön és kifejezett nyilatkozat hiányában nem elegendő az, ha a kezes egyszerűen hivatkozik a kezesség alapját képező jogügyletet tartalmazó azon szerződésre, amelyben csak az egyenes adós vetette magát alá valamely kivételes bíróság illetékességének. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbirúság végzését indokaiból helybenhagvja. (C. 1914. június 9. 2442. sz.) Lásd a tőzsdebiráskodásra vonatkozó szabályok hatályban maradását illetőleg Ét. 24. §-át. Ez a határozat megfelel annak az állandó birói gyakorlatnak, hogy a tőzsdebiróság hatásköre kikötésének határozottnak kell lenni. Hogy a tőzsde bírósági illetékesség kikötése kihat az engedményesre is, lásd C. 686/910. v. sz. (Gr. XVII. 524. 1., Uj Dtár V. 537. 1.); továbbá lásd Dárdav— Tury: Igazságügyi Tőrvénytár IV/A. 1116. lapján és Gr. IV. k. 489. lapján közölt birói gyakorlatot. A nem kereskedő által mások kereskedelmi ügyleteire vonatkozólag vállalt képesség tekintetében a tőzsdebiróság illetékessége alá történt alávetés nem joghatályos C. 561/905. (Uj Dtár V. 514. L). 1912 : LIV. t.-cz. — Ét. 18. §. 1060. Az életbeléptetési törvény 18. §-ában foglalt rendelkezés alapján az ügyéd munkadija saját ügyfele irányában itéletileg meg nem állapitható. Amennyiben az ügyvéd a hivatkozott törvényszakasz alapján díjmegállapítást kér, ez külön végzéssel történik. E végzés az ügyféllel magával is közlendő. (Bp. közp. jb. teljes ülési megállapodása.) Lásd a következő megállapodást. A megállapító végzés és a főperbeli itélet közti viszonyra lásd Kovács Pp. magyarázata I. k. 195—196. 1. III. jegyzet és II. k. XVT. fejezet. I. II. jegyzet (539. 1.). 1061. Az életbeléptetési törvény 18. §-a nem tartalmaz parancsoló rendelkezést aziránt, hogy az ügyvédi járandóság megállapítása kérdésében akár tárgyalás tartassék, akár a fél meghallgattassák. Teljesen a bíró belátására van tehát bízva, hogy tart-e tárgyalást, meghallgatja-e a felet, avagy mindezek mellőzésével határoz. Amennyiben tehát az ügyvédi járandóság megállapítása tárgyában e rendelkezésre álló adatok alapján is lehet határozni, s igy a meghallgatás fölösleges: a bíró jogosítva van a meghallgatást is mellőzni. (A bpesti közp. jbiróság megállapodása.) Lásd az előző megállapodást s az ott felhívottakat.