Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

410. §. 611 rasztalja a felperes költségeiben, a felülvizsgálati bíróság a rendelkező részbe becsúszott tollhibát a S. E. 123. §-a értelmében hivatalból kijavítja, habár csak a felperes élt felülvizsgálattal. (C. 1914. márc. 26. G. 414/1913. sz.) V. ö. C. G. 330/96; H. 42/901; H. 15/903. (Uj Dtár VI. 169. 1.). 410. és 495. §§. 1011. A fellebbvitellel csak részben megtámadott Ítélet meg nem támadott része alapján kielégítési végrehajtás nem kérhető, ha csak ez tekintet nélkül a fellebbvitelre végrehajthatónak nem nyilváníttatott. A lugosi kir. járásbíróság: Kielégítési végrehajtási kérelmével folyamodót elutasítja, mert: az ítélet rendelkező részében az 1893 : XVIII. t.-cz. 117. §-a alapján a fellebbezésre való tekintet nélkül ama 214 K 90 f marasztalási összegre nézve, amelynek erejéig folyamodó a kielégítési végrehajtást alperessel szemben elrendelni kérte, végrehajthatónak ki nem mondatott s így a kielégítési végrehajtás elrendelésének helye nincs. S annál kevésbé, mert igaz ugyan, hogy a kérvény mellett bemutatott alperesi f elebbezés tartalma szerint alperes az ítélet azon rendelkező része ellen élt csupán felebbezéssel, mellyel az elismert 214 K 90 f-nyi tőkén felüli összeg megfizetésére köteleztetett; minthogy azonban az 1893:XVIII. t.-cz. 146. §-a értelmében a felek a szóbeli tárgyaláson adják elő felebbezési kérelmüket, minthogy az idézett törvény 142. §-a értelmében a felek a felebbezés előkészítő tartalmához nincsenek kötve s e tartalom az ügy eldöntésénél csak annyiban vehető figyelembe, amennyiben a tárgyaláson szóval elő volt adva, minthogy az idézett törvény 149. §-a megadja a jogot a feleknek arra, hogy felebbezési kérelmüket az ezen törvény 148. §-a korlátain belül a véghatározatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztathassák, az ezen törvény 148. §-a pedig csak a kereset és viszonkereset megváltoztatását tiltja a felebbezési eljárásban s igy ezen rendelkezés az alperes felebbezési kérelmét abban az irányban, hogy az elsőbirósági Ítéletnek az Írásbeli felebbezés szerint meg nem felebbezett részében leendő megváltoztatását is ne kérhesse a felebbezés szóbeli tárgyalásán, nem korlátozza, minthogy végül az idézett törvény 138. §-a és ezen §. miniszteri indokolása is a kellő időben bejelentett felebbezésnek nemcsak a felebbezési kérelem terjedelmére, hanem az egész Ítéletre nézve halasztó hatályt tulajdonit: mindezek alapján arra való tekintettel, hogy bejelentett felebbezésnek tekintendő az írásban beadott feleb39*