Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
74. I. 587 1903-tól volt a nevezettnek magyarországi vagyonait kezelő gondnoka, nyilvánvaló, hogy a csak 1904. évi július hó 2-án kiállított A) alatti meghatalmazás a 684. §. szerint indithatott keresetre nem vonatkozhatott, minélfogva a most emiitett szakaszban megengedett kivételes perképesség az említett meghatalmazás alapján felszámított költségek megítélése kérdésében figyelembe nem jöhet. A hivatkozott törvény 685. (624.)- §-a. arra is feljogosítja a tékozlás miatt gondnokság alá helyezettet, hogy saját személyében a gondnokság megszüntetése iránt inditványnyal léphessen fel, — ha azonban ezt az indítványát a bíróság mellőzte, a 686. (626.) §. szerint beadható keresettel már csak törvényes képviselője, ha pedig ez nem akarná, a perbíróság elnöke által képviseletére kirendelt ügyvéd indíthatja meg a gondnokság megszüntetése iránti pert. Ezekből nyilvánvaló, hogy magában a gondnokság megszüntetése iránti perben nincs perképessége a tékozlás miatt gondnokság alá helyezettnek, ennélfogva ebben a perben ügyvédet sem vallhat, — következőleg a többször nevezett berezeg sem adhatott felperesnek ilyen perhez meghatalmazást olyan joghatálylyal, hogy felperes őt képviselhesse és az abból felmerült költségeit a gyámhatósági kezelés alatt álló vagyon terhére felszámíthassa. De nem Ítélhető meg felperes keresete a fentebb hivatkozott 685. §. alapján sem, mert felperes nem jelölte meg költségjegyzékeinek olyan tételeit, melyek az emiitett indítványtétellel állanának kapcsolatban, s a per adatai alapján nem állapitható meg, hogy azok között ilyen vonatkozású felszámítás előfordul, és mert a 685. §-ban megengedett és szűkebb körre szorított perenkiviili indítványra terjedő korlátolt perképesség, s ebből folyó ügyvédvallás jogosultság nem terjedhet odáig, hogy a tékozlás miatt gondnokság alatt álló a megszüntetési indítvány megtételével, mint szűkebb körű perenkiviili eljárással kapcsolatban aránytalanul nagy, szükségszerűség tekintetében pedig nem indokolt ügyvédi költségekkel terhelhesse meg azt a vagyont, mely megőrzés végett rendelkezése alól hatóságilag elvonatott. A másodbiróság Ítéletét tehát ezeknél fogva s az ezekkel ellentétben nem álló saját indokai alapján helyben kellett hagyni. (C. 1914 június 23. 4767. sz.) V. ő. aPp. 74. §-ára vonatkozó ministeri indokolással. A nemzetközi magánjog elveinek folyománya a közölt esetben lefektetett jogelv: