Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-második fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

680 Végrehajtási törvény okirat bíróilag vagy közjegyző által hitelesítve van — a hátralékos adós vagy a zálogul lekötött ingatlan tulajdonosa ellen az elzálogosított ingatlanra egyenesen a végrehajtási árverést kérelmezni. Ugyanazon alapszabályok 48. §-ának ötödik bekezdése szerint pedig, ha valamely az intézetnél elzálogosított, végreliajtásilag elárverezett ingatlan vételára birói letétbe helyeztetik, az esetben a bíróság az intézet kö vetelését az ezáltal beterjeszetett könyvkivonat alapján megállapítani, azután az előnyös tételek és esetleges előző zálogkövetelések fedezésére szükséges összeget a vételárból levonni és az ekkép még fennmaradó vételárhátralékot az intézetnek azonnal és különösen a hitelezők előzetes meghallgatása nélkül kiutalványozni köteles és ugyané szakasz 6-ik és 7-ik bekezdése szerint, ha a végrehajtási eljárás további folyama alatt kitűnnék, hogy az intézet többet kapott, mint amennyi őt megilleti, akkor a végrehajtási tömegnek való visszatérítés kötelezettsége iránt a végrehajtó bíróság az intézet meghallgatása után minden peres eljárás mellőzésével végzésileg határoz. Mindezekből következik, hogy a jelen esetben is a bíróságnak kötelessége volt a kisbirtokosok országos földhitelintézetének követelését és ebből a bekebelezett költségbiztositéki összeg keretében felszámított költségkövetelést is az intézet által beterjesztett könyvkivonat alapján megállapítani s az ekként megállapított összegeket más jelzálogos hitelező részéről emelt kifogás és minden perreutasitás mellőzésével feltétlenül sorozni és annak idején kiutalványozni. A fent előadott törvényes rendelkezésekbe ütközött, tehát a másodbiróság azáltal, hogy a kisbirtokosok országos földhitelintézete által felszámított bizonyos költségeket csak feltételesen, az intézetnek a kifogásoló jelzálogos hitelező ellen való perre utasítása mellett sorozta. (C. 1913. november 25. 5254/ 913. P. sz. V. pt.) V. ö. 1. §. illetve 1912 : LIV. t.-cz. 31. §; további 1881 : LX. t.-cz. 137. és 258. §§. Lásd ebben a kötetben az 1122. sz. határozatnak a V. T. 197. §-ára vonatkozó részét. 1126. Az árverési vevő, mint telekkönyvileg nem érdekelt fél, a jelzálogos hitelezi) követelését kifogásolni nem jogosított, és igy az egyik árverési vevő ügygondnoka részéről egyes tételek alatt felszámított követelések eilen emelt kifogások, még ha azok kellő időben tétettek volna is meg, figyelembe nem vehetők. (C. 1914. január hó 21. 4890.) Az árverési vevő nem olvan érdekelt fél, aki a sorrendi végzés ellen Miolyamodással élhet C. 5347/96. (Uj Dtár VI. 566. 1.)