Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Bélyeg- és illetékszabályok. 89 javára, hanem a panaszos bank, mint a kibocsájtott részkötvények mindenköri birtokosainak képviselője javára történt. A panaszos által panasziratában is felhozott és a záloglevelekkel való analógiára vonatkozó hivatkozás sem helytálló, mert először alapvető jogi elv, hogy bármelyik kedvezményt, s igy az illetékmentességet is — tehát kivételt, — hasonlóság, (analógia) alapján kiterjeszteni, kiterjesztően magyarázni nem lehet. Másrészt a záloglevél tulajdonosok, mint hitelezők, az adóssal közvetlen viszonyban nincsenek, attól közvetlenül mitsem követelhetnek, mert hiszen az 1875. évi XXXVI. törvényczikk még a záloglevelek kibocsájtására jogositott intézet csődje esetén sem jogositja fel az egyes zálog: levél birtokosát arra, hogy közvetlenül az adóstól követelhessen kielégitést. Az elsőbbségi kötvényeken alapuló kölcsönöknek a záloglevél kölcsönökkel való analógiája sem teljes tehát B annál kevésbé szolgálhat okul arra, hogy az illetékkedvezmények az elsőbbségi kölcsönök átváltoztatásaira kiterjesztessék azért, mert záloglevelekben adott és vett kölcsönök átváltoztatásai esetében az illetékkedvezmények megadatnak. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az elsőbbségi, bár zálogjogilag is biztositottkölcsönök és ily kölcsönöknek ugyancsak elsőbbségi kölcsönök utján konvertálása, nem oly jelzálogkölcsönök és illetőleg nem oly konverziók amilyenekre az 1881. évi LXX. törvényczikkben körülirt illetékkedvezmények alkalmazhatók volnának. Analógia utján pedig ezeket az illetékkedvezményeket kiterjeszteni és az elsőbbségi kölcsönök konvertálási eseteire is alkalmazni nem lehet. Legjobban bizonyitja ezt az a körülmény, hogy a vasutak elsőbbségi kölcsöneit illetőleg, azok konverziói esetére, az emiitett illetékkedvezmények alkalmazhatóságát külön törvény, az 1889. évi XLIII. törvényczikk 1. §-a állapitotta meg s igy az illetékkedvezményeknek az emiitett vasutak elsőbbségi kölcsöneinek átváltoztatásaira való kiterjesztéséhez külön törvényhozás szükséges. Éz a kivételes intézkedés azonban természetszerűleg ismét csak szorosan magyarázható és nem terjeszthető ki bármily más elsőbbségi kölcsön átváltoztatásának esetére s igy a panaszos esetére sem, amikor nem vasúti elsőbbségi kölcsön átváltoztatásáról, hanem az „Egyesült tégla és czementgyári részvénytársaság" budapesti czég elsőbbségi kölcsönének átváltoztatásáról van szó. (Kb. 22989/913. P. sz.) 205 b. Az 1881. évi LXX. törvénycikkben biztosított illetékmentesség: nem igényelhető, ha a régi tartozásról kiállított okiratban a