Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

84 Hatáskör kérdésében hozott közig, bírósági, minisztertanácsi, min. és hatsk. bírósági hat. hajtás esetén az eljárásra nézve a közadók kezeléséről szóló tör­vénynek a közadók és közadók módjára behajtandó követelések vég­rehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ez a törvény pedig most az 1909 : XI. t.-cz. amelynek 57. §-a az árverési vételárra törvényes zálogjog alapján bejelentett vitás elsőbbségi igény eldöntését a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Különben ugyanígy rendelkezett a kir. járásbíróság végzésében a hatáskör megtagadásának indokolásra felhívott 1877: XXII. tcz.-nek 82. §-a is. (Hb. 1915. jan. 25. 112. sz.) Kihágási ügyekben. 198. A szabadon élő vad mindaddig, mig el nem fogják, nratlan jószág és igy azzal szemben, aki ezt elfogja, sem idegen ingó dolog­nak, sem más birtokában levőnek vagy más birtokából el vettnek nem tekinthető, az a cselekmény tehát, hogy a terhelt tiltott időben a kutyával elfogott szarvasbikát megölte és felboncolta, sem lopásnak, sem jogtalan elsajátításnak, sem vagyon elleni más bűncselekmény­nek tényálladékát ki nem meríti, minél fogva a panasz alapjául szol­gáló cselekmény elbírálása a rendes bíróság elé nem tartozik, hanem a cselekmény megítélése vadászati kihágás szempontjából közigaz­gatási hatóság hatáskörébe tartozik (1913. szeptember 22-én Hb. 70. ez. v. ö. Hb. 1913 évi 69. sz.). Abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre el­bírálás alá, az ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy ösz­szegbe egybe nem foglalható, hanem mindegyik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. Amidőn az 1879: XXXI. tcz. 73. §-ának második bekez­dése több külön erdei lopásnak érték szerint való minősíté­sénél a büntetőtörvénykönyveknek rendelkezéseit nyilvánítja alkalmazandónak, feltételezi, hogy a több erdei lopás közül legalább egy olyan legyen, melynek tárgya 60 korona érté­ket meghalad; mihezképest közigazgatási hatóság hatásköré­be tartozik az eljárás akkor, ha az egy feljelentésben érvénye­sített több eset egyikében sem halad meg a kár összege 60 koronát és nincs oly adat, amelynek tekintetbe vételével a kü­lönböző időkben elkövetett cselekmények a folytatás (a con­tinuatio) alapján egy cselekménnyé egybefoglalhatok len­nének. A hatáskör megbirálásánál közömbös az a körülményr hogy a feljelentésben a kár nem annak a tényleges megbecs­lése, hanem a törvény 100. § ának, illetve a 102. §-ának ren-

Next

/
Thumbnails
Contents