Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
84 Hatáskör kérdésében hozott közig, bírósági, minisztertanácsi, min. és hatsk. bírósági hat. hajtás esetén az eljárásra nézve a közadók kezeléséről szóló törvénynek a közadók és közadók módjára behajtandó követelések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ez a törvény pedig most az 1909 : XI. t.-cz. amelynek 57. §-a az árverési vételárra törvényes zálogjog alapján bejelentett vitás elsőbbségi igény eldöntését a rendes bíróság hatáskörébe utalja. Különben ugyanígy rendelkezett a kir. járásbíróság végzésében a hatáskör megtagadásának indokolásra felhívott 1877: XXII. tcz.-nek 82. §-a is. (Hb. 1915. jan. 25. 112. sz.) Kihágási ügyekben. 198. A szabadon élő vad mindaddig, mig el nem fogják, nratlan jószág és igy azzal szemben, aki ezt elfogja, sem idegen ingó dolognak, sem más birtokában levőnek vagy más birtokából el vettnek nem tekinthető, az a cselekmény tehát, hogy a terhelt tiltott időben a kutyával elfogott szarvasbikát megölte és felboncolta, sem lopásnak, sem jogtalan elsajátításnak, sem vagyon elleni más bűncselekménynek tényálladékát ki nem meríti, minél fogva a panasz alapjául szolgáló cselekmény elbírálása a rendes bíróság elé nem tartozik, hanem a cselekmény megítélése vadászati kihágás szempontjából közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik (1913. szeptember 22-én Hb. 70. ez. v. ö. Hb. 1913 évi 69. sz.). Abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbírálás alá, az ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy öszszegbe egybe nem foglalható, hanem mindegyik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. Amidőn az 1879: XXXI. tcz. 73. §-ának második bekezdése több külön erdei lopásnak érték szerint való minősítésénél a büntetőtörvénykönyveknek rendelkezéseit nyilvánítja alkalmazandónak, feltételezi, hogy a több erdei lopás közül legalább egy olyan legyen, melynek tárgya 60 korona értéket meghalad; mihezképest közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás akkor, ha az egy feljelentésben érvényesített több eset egyikében sem halad meg a kár összege 60 koronát és nincs oly adat, amelynek tekintetbe vételével a különböző időkben elkövetett cselekmények a folytatás (a continuatio) alapján egy cselekménnyé egybefoglalhatok lennének. A hatáskör megbirálásánál közömbös az a körülményr hogy a feljelentésben a kár nem annak a tényleges megbecslése, hanem a törvény 100. § ának, illetve a 102. §-ának ren-