Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Kihágási ügyekben. 85 delkezése alapján követeltetett, továbbá az a körülmény, hogy 13 különböző időben, illetve külön alkalommal elkövetett cselekmény egy feljelentésbe foglaltatott (1913. szeptember 22-én >Hb. 71 sz., 72. sz., 73. sz., 74. sz., 75. sz., 76. sz., 77. sz.. 78. sz., 79. sz., 80. sz., 81. sz., 82. sz., 83. sz., 84. sz., 85. sz.). Hasonló Hb. 55/912 (Uj Dtár XV. 48. I.) ; lűsd még az itt felhívott joggyakorlatot, valamint Hb. 62/912 (Uj Dbár XV. 48. 1.). 199. Az ugyanazon alkalommal ugyanazon sértett kárára elkövetett tilos erdei legeltetés egy egységes bűncselekmény, tekintet nélkül arra, hogy a legelő szarvasmarhák több egyén tulajdonai voltak, valamint tekintet nélkül az állattulajdonosok kártérítési kötelezettségére ; mihezképest, ha az okozott kár hatvan koronát meghalad, az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Közömbös a hatáskör megállapítása tekintetében az, hogy a kárt a feljelentésben nem tényleges megbecslés, hanem az erdőtörvénv 100. §-a, illetőleg 104. §-a alapján követelik. Nem áll ennek útjában a kir. járásbíróság határozatában felhozott az a tény, mely szerint a panaszló kifejezetten erdei kihágás miatt emelt vádat, mert a vád tárgyának meghatározásánál, valamint a hatáskör kérdésének arra alapítandó eldöntésénél nem a tettnek a panaszló részéről használt megjelölése, hanem annak az előadott tényállás és a törvényben felsorolt alkotó elemek figyelembe vételével megállapítandó minősége az irányadó. A másnak erdejében történt jogtalan legeltetés az idegen ingatlan földtől el nem választott termékének felhasználását, esetleg az ingatlan megrongálását foglalván magában, az 1879: XXXI. tcz. 100. §-ában körülirt legeltetési kihágás ismérvei azonosak a Btk. 421. §-a alá eső vagyonrongálás említett esetének ismérveivel és a két bűncselekmény tényálladéka csak annyiban különbözik egymástól, a mennyiben a vagyonrongálás vétségének megállapításához a cselekmény szándékossága kívántatik, míg a legeltetési kihágás gondatlanságból is elkövethető, annak eldöntése pedig, hogy a jelen esetben megvannak-e mindazok a tényei emek, melyeket a törvény a vagyonrongálás tény álla dekának megállapításához megkíván, csak az eljárás folyamán megszerzendő adatok alapján lehetséges s igy az ügy érdeméhez tartozik, ennélfogva az eljárásra hivatott bíróság feladata. Az a tény, hogy a kir. járásbíróság a bűnvádi eljárás megindítását hivatkozással a Bp. 527. §-ára, részint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény, részint a ina-