Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Ügyvédi képviselet. Választási ügyek. 1913 : XIV. t.-cz. 12., 57. §§. 114. Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének az 1913 : XIV. t.-cz. értelmében első összeállítása alkalmával a „kihagyottakról" külön névjegyzéket nem kell vezetni. (B. M. 154,710/914. sz. a. A. vármegye alispánjához intézett rendelete.) Ügyvédi képviselet. 115. Ügyvédi képviseletnek van helye az ipartestületek békéltető bizottságai előtt folyó eljárásban. F. évi szeptember hó 6-án 35,215. sz. alatt kelt felterjesztésére, melylyel a t. ipartestületnek a t. ügyvédi kamara részéről az ügyvédi képviselet korlátozása miatt emelt panasz tárgyában f. évi július hó 8-án 683. sz. a. kelt igazoló jelentését mutatja be, a következőket közlöm a város tanácsával: Hivatali elődömnek 40,218/1890. sz. a. kelt rendeletében,, mint ezt az ipartestület is felemlíti, tényleg az az álláspont jutott érvényre, hogy az ipartestületek békéltető bizottságai az 1884: XVII. tcz. 176. § ában reájuk átruházott hatáskörüknél fogva az 1874: XXXIV. tcz. 38. §-ában emiitett biróságok vagy hatóságok közé nem sorozhatok és amennyiben az ily békéltető bizottságok az előttük folyó eljárásban az ügyvédi képviseletet kizárják, ezzel az 1874: XXXIV. tcz. 38. §-ának rendelkezését nem sértik meg. Ezen a mereven elutasitó állásponton enyhitett azonban hivatali elődömnek az akkori igazságügyminiszterrel folytatott tárgyalás után 1891. évi június hó 12 én 32,047/VI. szám alatt Budapest székesfőváros tanácsához intézett rendelete, amennyiben kimondotta azt, hogy ha valamelyik fél a békéltető bizottságnak tevékenységét írásbeli ügyvédi meghatalmazással és ellenjegyzéssel ellátott beadványban kéri, a beadvány elintéséről az ellenjegyző ügyvéd is értesítendő. Gyökeresen módosított azonban ezen az állásponton hivatali elődömnek az akkori igazságügyminiszterrel egyetértően 1903. évi június hó 10-én 35,104/VIII. A. sz. alatt valamennyi iparhatósághoz intézett rendelete, mely a korábbitól eltérően akként rendelkezett, hogy a békéltető bizottságok előtt folyamatban lévő vitás ügyekből folyólag a szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd ügyfele képviseletében minden esetben eljárhat, hozzáfűzvén ezen kijelentéshez azt is, hogy a képviseltetés azonban csak akkor menti fel a felet személyes megjelenés kötelezettsége alól, ha igazoltatik, hogy az illető fél sze-