Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
60 A közigazg. egyéb köreibe vágó miniszteri határozatok. mélyesen épen nem jelenhetett meg, vagy ügyét személyesen képviselni nem képes. Ezekből a rendelkezésekből következik a békéltető bizottságoknak előtt idézett, a 32,047/VI. 1891. számú rendelettel már külön is kimondott az a kötelezettsége, hogy az ügyvédi képviselet utján benyújtott beadványok elintézéséről az ellenjegyző ügyvédet értesiteni kell. A t.-i ipartestület igazoló jelentését a most ismertetett rendelkezések alapján elbirálva, az igazoló jelentés álláspontja teljesen tévesnek és tarthatatlannak mutatkozik. Ez a jelentés ugyanis a most szószerint idézett és jelenleg is hatályban lévő miniszteri rendelkezéseket részben teljesen is figy elmen kivül hagyja, részben helytelenül értelmezi. Az igazoló jelentés nevezetesen abba a hibába esik, hogy még mindig az időközben módositott, föntebb elsősorban emiitett 40,218/1890. számú rendelet alapján állva, az ipartestület békéltető bizottságát most is még jogositottnak véli arra, hogy az ügyvédek közreműködését a békéltetési eljárásban teljesen eltiltsa s az olyan esetekben, amelyekben a panaszos felek személyesen megjelentek, az ügyvédi képviseletet mellőzze. Az ipartestület e téves eljárás igazolására kiszakitva idézi a 35,104/1903. sz. rendeletnek azokról az esetekről való rendelkezésseit, amelyekben az ügyvédnek a bizottság előtt való megjelenése a felet személyes megjelenéstől mentesiti és ebből arra a következtetésre jut, hogy a fél személyes megjelenése az ügyvédi képviseletet kizárja. Ez az értelmezés azonban teljesen tarthatatlan, mert a szóban forgó rendelkezés a rendeletnek azzal a feltétlen kijelentésével kapcsolatban történt, hogy az ügyvédi képviseletnek a békéltető bizottságok előtt minden esetben hely adandó s igy abból, hogy az ügyvéd megjelenése bizonyos esetekben a fél személyes mejelenését pótolja, nem lehet arra következtetni, hogy a megjelent felet a bizottság előtt ügyvéd nem képviselheti. Különben a többször idézett 35,104/VIII. A. 1903^ sz. rendelet utolsóelőtti bekezdésének kijelentései semmi kétséget sem hagynak fenn arra nézve, hogy az ügyvédi képviseletnek a fél jelenléte esetében is helye van. E téves felfogásnak következménye az ipartestület békéltető bizottságának a t.-i ügyvédi kamara által panaszolt az a helytelen eljárása is, hogy az ügyvédi ellenjegyzéssel benyújtott panaszokra kitűzött tárgyalások határnapjáról az ügyvédet csak akkor értesiti, ha a fél megidézhető nem volt. (K. M. 81485/914. sz. hat.) Ha kihágási ügyben az ügyvéd fele képviseletében annak lakóhelyén járt el, készkiadás hiányában az ügyvédi költség meg nem állapitható. F. M. 20338/913 (Uj Dtár XV. 32. L).
