Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

34 Közigazgatási határozatok. 48. Kórházi ápolási költség megtérítésére vonatkozó vitás ügyben annak a körülménynek, hogy a fél a fizetési meghagyás ellen 15 napon belül kifogásait nem érvényesítette, csak az a kö­vetkezménye, hogy a követelésbe vett összeg végrehajtható lesz, de nem fosztja meg a felet attól a jogától, hogy a követelés ellen érdemi kifogásait a köztartozásokra nézve megállapított elévülési határidőn belül ne érvényesithesse. (Kb. 1913 november 11. 7995/ 912. K. szám.) Azonos: Kb. 3470/904. (Uj Dtár X. 187. 1.) Vasúti és mezőrendörs égi ügyekben. 49. Ha az állam valamely helyiérdekű vasutat megvált, arra az időre, amely a vasútnak az állam birtokába vétele és a meg­váltási ár kifizetése közé esik, a társaságnak a megváltási ár után törvényes kamatot is fizetni köteles. Kb.: A nem vitás tényállás szerint, az állam által meg­váltott helyiérdekű vasút jövedelmének az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a 2. bekezdésében meghatározott számitással történő tőkésitése kisebb eredményt mutat, mint az engedély­okmányban megállapított épitési tőke. Ennek következtében a miniszter a megváltási árat az épitési tőke összegében állapitotta meg. Ezzel szemben merőben alaptalan, mert a törvény fen­nebb idézett szakaszában foglalt rendelkezéssel világosan el­lenkezik a panasznak az a része, melyben a panaszló a mi­niszter által megállapított megváltási árnál nagyobb, szám­szerűen ki sem tüntetett összeget követel és e végből a vasut értékének szakértők utján való megbecsültetését kéri. Ellenben alapos a panasz a követelt kamat tekintetében, mert a miniszter törvényes jogszabályt sértett azzal, hogy a vasútnak az állam tulajdonába és birtokába történt vétele idejétől kezdve a megváltási ár után a fizetésig követelt ka­matot a panaszló részvénytársaságtól megtagadta. Mert jogszabály az, hogy — ellenkező megállapodás hiá­nyában — a kölcsönös teljesítésnek egyidejűleg kell történnie, és igy jogellenes az, hogy az állam a vasutat és annak meg­váltási árát is, mint sajátját birtokban tartsa és mind a kettő­nek jövedelmét élvezze. Nem áll meg a miniszternek az az ál­láspontja, melyet arra alapit, hogy a vasut megváltását ki­mondó miniszteri határozat ellen a részvénytársaság birói pa­naszt adott be, amelynek, törvény szerint, a végrehajtást fel­függesztő hatálya van. Nem áll meg ez azért, mert a miniszter a felfüggesztő hatályt csak az egyik oldalon kivánja érvényesíteni, midőn a

Next

/
Thumbnails
Contents