Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

24 Közigazgatási határozatok. 1912 : LXV. t.-cz. 17., 80. §§. 33. Az 1912. évi LXV. törvényczikk (uj nyugdíjtörvény) határozmányait alkalmazni kell arra a csendőrségi alkalmazottra aki 1912. évi január 1-ie előtt várakozási illetékkel szabadságoltatott ugyan, nyugdíjba azonban csak a jelzett idő után helyeztetett. Kb: F. Jakab csendőrtörzsormester a belügyminiszternek 1911. évi május 21-én 58090. szám alatt kelt rendeletével egy év tartamára évi 1090 korona várakozási illetékkel szabadságoltatott. Utóbb az 1912. évi május 25-én 73504. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelettel a nevezett évi 1090 koronával nyugdíjaztatott. Az 1912. évi LXV. törvényczikk hatályba lépte után F. Jakab nyugdijának az ezen törvény határozmányai értelmében újból való megállapításáért folyamodván, ebbeli kérelme a miniszter által oly alapon utasíttat ott el, hogy a felhívott törvény 80. §-a csak azokra bir visszaható erővel, akik a tényleges szolgálat köteléke alól 1912. évi január hó 1-étől terjedő időben mentettek fel, folyamodó pedig a tényleges szolgálat köteléke alól még 1911. évi május hó végével — midőn várakozási illetékkel szabadságoltatott — mentetett fel, amennyiben az 1912. évi LXV. törvényczikk 17. §-a szerint a várakozási illetékkel szabadságolt vagy a rokkant állományban töltött idő egy tekintet alá esik a nyugdíjazott állapotban töltött idővel. Az utóbb idézett törvényszakaszból nyilvánvaló, hogy a várakozási illetékkel szabadságon töltött idő a nyugdíjazott állapotban töltött idővel megkülönböztetéséül a más tartós szabadságon töltött időtől — azon vonatkozásban mondatik egy tekintet alá esőnek, amelyben a katonai és csendőrségi szolgálat a polgári állami szolgálatba átlépőknél az előbbi szolgálati idő beszámítása szempontjából áll fenn. Arra nézve azonban, amiről a jelen esetben van szó, hogy a panaszlónak igénye van-e arra, hogy nyugdija az 1912. évi LXV. törvényczikk alapján újból megállapittassék, az a döntő, vájjon a várakozási illetékkel szabadságolt katonai vagy csendőrségi alkalmazottak még a tényleges szolgálati kötelékbe tartozóknak tekintendők-e vagy sem. A m. kir. honvédelmi miniszter, akit e részben a bíróság megkérdekezett — 1913. évi november 15-én 132637. szám alatt kelt átiratában akkép nyilatkozott, hogy a magyar királyi honvédség számára érvényes szolgálati szabályzat a várakozási illetékkel szabadságolt havi dijasokat azok közé sorolja, akik alatt á tényleges egyének értendők.