Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

258., 260. §§. 163 részesittessék az állam által minden olyan jogtalan sérelemmel szemben, amely őket a munkaadók részérdi érheti Az, hogy a munkaadó megszidta és becsületsértő kifejezésekkel illette egy alkalommal a saját munkásait azért, mert nem találta őket a munkában, nem vág a közérdekbe, mert nem érinti a munkásosztálynak, mint ilyennek helyzetét, vagy annak jogos érdekét, hanem kizárólag a munkaadó s az általa alkalmazott egyes munkásokra vonatkozik, s a amennyiben a munkások sértve érezték magukat, jogukban állott volna a törvényes ut igénybevételével a rajtuk ejtett sérelem miatt orvoslást keresni és ha nem tették, ez nem ad jogot a sajtónak arra, hogy a közérdek örve alatt támadást intézzen az ellen, aki ellen a közvetlen sértettek fel sem léptek. Minthogy ezek szerint a közérdek megóvásáról a sajtóközlemény közzétételével szó sem lehet, hanem inkább csak arról, hogy a főmagánvádló a nyilvánosság előtt meghurczoltassék, a valódiság bizonyítása nem is foglalhatott helyet. (C. 1914. november 3. 6789. sz.) Lásd még a valódislg bizonyításának meg nem engedésére vonatk. 0 1900/911 I. Bt. sz. (Gr. XVIII. 365. t); továbbá C 870/911. sz. I, Bt, (CJr, XVIII. 365. 1.) s az itt felhívott joggyakorlatot; (6876/911 (u. ott 418. U ; C 6104/911 sz. (u. ott 447. 1.); C 4024/912 (uj Dtár XIV. 224. 1.) s az itt felhívott joggyakorlatot; C 1995/912 (Uj Dtár XIV. 225. L). Uj Dtár XV 96—99. i. 214. sorszám alatt közölt eseteket; C 7632/912 (Uj Dtár XV. 99. 1 i 258., 260. §§.* 354. I. A hatóság előtt való rágalmazásnak egyik lényeges ismérve a vád valótlansága; itt valótlanságot és pedig a vádlottal szemben a vádlónak kell bizonitania. A Btk. 258. §-a alá eső rágalmazásnak ellenben nem tényálladéki eleme a tényállitás valótlansága és ha a törvény által megengedett esetben bizonyítást is nyer az állítás valósága, ez csak a büntethetőséget zárja ki; itt a valóságot és pedig a vádlottnak kell bizonyítania. — II. Ha a vádat amiatt emelték, hogy a vádlott a sértettet hatóság előtt büntethető cselekménnyel vádolta meg, amennyiben a vád valótlannak bizonyult és a Btk. 260. §-ában körülirt bűncselekmény többi tényálladéki elemét is megállapítják, a vádlottnak bűnösségét, ellenkező esetben pedig annak nembünösségét kell kimondani, de a Btk. 260. §-ának keretén kívül a vádlottat más cimen nem lehet elitélni. (C. jogegységi tanácsa. 1913. december 5. 8180. sz.) * A becsület védelméről ma már az 1914. XLI. t-cz. intézkedik. 11*