Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
Házadó 127 meghatározott időtartamokra (adóév, adófizetési időszak) megosztva jelentkezik és pedig oly módon, hogy ezeknek az időtartamoknak leteltével ngy az adókivetési jognak gyakorlása, mint az adófizetési kötelezettségnek a kezdete újra keletkezik. Ez a szabály a dolog természetében rejlik s az kétségtelenül kapcsolatos az államháztartás kezelésének s ebben különösen az állami költségvetés készitésének szintén bizonyos időszakokra osztott s illetve ily bizonyos időszakokra vonatkozólag eszközlendő voltával. Különben ennek az elvnek alapul szolgáló voltát főképpen a közadók kezeléséről szóló törvényeknek az elévülésre vonatkozó rendelkezései is igazolják. Ebből kell következtetnie, hogy az adókivetésnek és illetőleg az ennek tárgyában hozott határozatnak is, mindig valamely határozott adóévre, avagy adófizetési időszakra kell vonatkoznia. S ezeknek az adóéveknek avagy adófizetési időszakoknak egymástól való elhatárolt és igy egymással szemben önálló, azaz egyiknek a másikba át nem nyúlható és egybe nem olvadható volta miatt: az ily adóztatásnak és illetve az ennek tárgyában hozott határozatnak a joghatálya csak arra az adóévre, illetve adófizetési időszakra vonatkozhatik, amelyre az eszközöltetett és illetve meghozatott. Ez okból kifolyólag: amint nem lehet törvényes alapja annak, hogy valamely adóztatás, avagy ennek tárgyában hozott határozat, a törvény szerint még el nem következett adóévekre avagy adófizetési időszakokra eleve eszközöltessék, s illetve hozassék meg: ugy nem lehet törvényes alapja annak sem, hogy valamely még el nem következett adóévre, avagy adófizetési időszakra eleve, mintegy elvileg kimondassék az, hogy valamely épület adótárgynak tekintetni nem fog. Ennek az igénynek érvényesítése s illetve elbirálása tehát kétségtelenül az adókivetési eljárásnak jogossága és helyessége ellen igénybe vehető jogorvoslati eljárásnak során foghat helyet. Mivel azonban* panaszos ezúttal érvényesiteni megkísértett igényéhez hozzáfűzi azt az igényt is, hogy a közigazgatási bizottság panaszolt határozatával fentartott házosztályadó a kérdésben lévő lakrészekről töröltessék: a panaszbeli igényt ennek szempontjából kellett elbirálás tárgyává tenni. Az e biróság részéről 8040/1913. P. szám alatt elrendelt bizonyitási eljárás során felvett jegyzőkönyvekből kitetszik, hogy W. főkántor a választmány által reáruházott teendőket, a részére kikötött járandóság ellenében, ellátni köteles: viszont ugy a nevezettel, valamint az egyházközség elnökével felvett jegyzőkönyvekben foglaltak igazolják azt is, hogy nevezett az n-i izr. elemi iskolákban hetenként énekórát adni tartozik, s nemkülönben, hogy ezért semmi különdijazást nem kap,
