Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
128 A közigazgatási biróság pénz-ügyi osztályának határozatai. vagyis tehát, hogy ezt az énektanítást is a főkántori minőségben élvezett járandóság fejében tartozik ellátni. Ez okból a nevezett főkántor, mint énektanitó által, bérfizetés nélkül, természetben kapott lakást az 1909: XX. tcz. 27. §. 6. pontja alá esőnek venni és igy a jelen Ítélet rendelkező részében foglaltak szerint határozni kellett. A P. által használt lakrészeket azonban ugyanilyeneknek venni nem lehetett, mert a bizonyítási eljárás során beérkezett adatok igazolják, hogy nevezett másodkántor és metszőként van alkalmazva és hogy ő tanítói teendőket nem végez s órákat nem ad: s igy viszont az is igazolva van, hogy ó szolgai teendőket se lát el. Ezzel a tényállással, valamint a tárgyiratokban foglalt adatokkal szemben tehát a panasziratnak ez utóbbi lakásra vonatkozólag támasztott igénye figyelembe vehető nem volt. (Kb. 9011:1/93 4. P. sz.) Lásd a 294. esetet. 294. Az a kérdés, hogy valamely épület állandóan adómentes-e, csak a kivetési eljárásban és csak a kivetés évére dönthető el. Kb: Adótörvényeinkben egyfelől a királyi kincstár adóztatási jogának a gyakorlása, másfelől pedig az adóalanyok adófizetési kötelezettségének a teljesítése mindig bizonyos meghatározott időtartamokra (adóév, adófizetési időszak) megosztva jelenkezik és pedig oly módon, hogy ezeknek az időtartamoknak a leteltével ugy az adókivetési jognak a gyakorlása, mint az adófizetési kötelezettségnek a kezdete újra keletkezik. Ez a szabály a dolog természetében rejlik s az kétségtelenül kapcsolatos az államháztartás kezelésének s ebben különösen az állami költségvetés készítésének szintén bizonyos időszakra osztott s illetve ily bizonyos időszakokra vonatkozólag eszközlendő voltával. Különben ennek az elvnek alapul szolgáló voltát főképen a közadók kezeléséről szóló törvényeknek az elévülésre vonatkozó rendelkezései is igazolják. Ebből kell következtémé, hogy az adókivetésnek, és illetve az ennek tárgyában hozott határozatnak is, mindig valamely határozott adóévre, avagy adófizetési időszakra kell vonatkoznia. S ezeknek az adóéveknek, avagy adófizetési időszakoknak egymástól való elhatárolt- és igy egymással szemben önálló, azaz tehát egyiknek a másikba át nem nyúlható és egybe nem olvadható volta miatt: az ily adóztatásnak és illetve az ennek tárgyában hozott határozatnak a joghatálya csak arra az adóévre s illetve adófizetési időszakra vonatkozik, a melyre az eszközöltetett s illetve meghozatott. Ez okból kifolyólag: amint nem lehet törvényes alapja annak, hogy valamely adóztatás, avagy ennek tárgyában hozott határozat, a.