Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)
124 A közigazgatási biróság pénzügyi: osztályának határozatai. kalmazott munkások mindegyike után fizetendő négy koronában; ha pedig az üzemben fekvő- álló- és forgótőkék összege ki nem nyomozható, a) bányamüveknél a telekdijak ötvenszeresével, b) kohómüveknél a mü üzem terjedelmének, munkásai számának, épitményei s a mü egyéb tartozékai felállítására, s az üzem folytatására megkívánt költségek összegének tekintetbe vételével hivatalból megállapított jövedelem alapján, s végre c) önálló segédvájásoknál a bányavállalkozók által fizetendő dijak 5%-val hivatalból állapittatik meg. Nyilvánvaló tehát a törvény idézett rendelkezéseiből', hogy a bányaadó a társulati adó analógiájára a nyersjövedelemből eszközölt levonások utján meghatározott adóköteles jövedelem után, vagy pedig amennyiben az adóköteles jövedelem az adózónak vallomásának kiegészítésére történt felhívása utján sem volna megállapítható, másodsorban az üzleti tőkék és a munkások számahoz képest és harmadik sorban amennyiben a második mód alkalmazhatónak nem bizonyulna, a fizetett dijak stb. alapján állapítandó meg, de semmi esetre nincs helye annak, hogy az adó a III. osztályú kereseti adó analógiájára becslés utján meghatározott jövedelemtől állapittassék meg. (Kb. 22338/911. P. sz.). Házadó. 1909 : VI. t.-cz. 14. §. 287. Bérbeadott házak után akkor is házbéradót — és nem liázosztályadót — kell kivetni, ha az adó az 1909. évi VI. törvényczikk 14. §-ának utolsó bekezdése szerint a megfelelő házosztályadónál kisebb nem lehet Tekintettel a házadóról szóló 1909. évi VI. törvényczikk 8. §-ában foglalt arra a rendelkezésre, amely szerint a lakóházak és egyéb állandó jellegű épületek, ha tényleg bérbe vannak adva, különbség nélkül mindenütt házbéradó alá esnek, nyilvánvaló, hogy a királyi pénzügy igazgatóság helytelenül járt el, amikor a házadókivetési lajstromok felülvizsgálata alkalmával a község által a házadó neme tekintetében helyesen kivetett házbéradót házosztályadóval cserélte fel. Az 1909. évi VI. törvény czikk 14. §-a ugyanis azt rendeli el, hogy üzletfelszereléssel, földbirtokkal stb.-vel térbeadott házak nyers hozadékának csak az az összeg vehető, mely e czimen a bérszerződésben külön kitüntetve van, amennyiben ez a bérjövedelem az alábbiak szerint elfogadható. Ha azonban a bér szerződésben á nyers házbérjövedelem oly csekély