Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Közigazgatási határozatok. 1886 : XXII. t.-ez. 32., 33., 42., 44. §§. 3. Azok, akik az 1886:XXII. t-Cz. 32. §-ának harmadik bekezdése értelmében „a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy vagy törvényesen elvált nők és jogi személyek" meghatalmazottjaiként, a kiskornak gyámjaiként és a gondnokság alatt állók gondnokaiként, továbbá, akik az idézett törvénycikk 33. §-ának kilencedik bekezdése értelmében a községben nem lakó virilisták, illetőleg a több községbeli virilisták megbizottaiként gyakorolnak szavazati jogot, emellett saját szavazati jogukat is gyakorolhatják. Minthogy azonban a 33. §-nak 10. bekezdése szerint „egy személy csak egy képviseleti meghatalmazást gyakorolhat", senki egynél több személynek nem lehet a meghatalmazottja, vagy megbízottja és igy legfeljebb csak két szavazatot gyakorolhat, t. i. ha saját magának van szavazati joga, a sajátját és még egyet meghatalmazás alapján. Igaz, hogy a községi törvény ezt kifejezetten nem állapítja meg, sőt annak 42. §-a azon képviselő helyett, akit állásánál fogva szavazati joggal birő elöljáróvá választottak meg, a legközelebbi póttag behívását, 44. §-a pedig a virilista helyére, ha képviselővé megválasztották és a választást elfogadta, a következő virilista behívását rendeli el, amiből az látszik következni, hogy a községi törvény elvileg .kívánta volna kizárni, hogy a képviselőtestületben bárki is két szavazatot gyakorolhasson. A 42. és 44. §-okból azonban nem lehet arra következtetést vonni, mintha ezekkel a rendelkezésekkel a törvény azt kívánta volna kizárni, hogy egy személy két szavazatot, sohase gyakorolhasson. A fentebbi rendelkezésekkel ugyanis csak azt akarta a törvény biztosítani, hogy egy személy se gyakorolhasson a saját jogán egynél több szavazatot,, tehát mint virilista, mint választott képviselő és mint szavazati joggal bíró előljáró ne absorbeálhasson a saját személyében olyan jogokat, amelyek három külön személyt illetnek meg. Ennek a rendelkezésnek a célzata kétségkívül az, hogy senki más jogosultat e képviselői jogból s igy a községi ügyek intézéséből ki né zárhasson olyképen, hogy a különböző címeken több személyt megillető jogokat a saját személyében összehalmozza. • Ez azonban nem forog fenn akkor, amikor azok, akik a törvény értelmében személyesen nem gyakorolhatják képviselő-testületi jogukat,, vagy akik egyéni viszonyaiknál fogva: jogosultak arra, hogy szavazati jogukat meghatalmazott utján is gyakorolhassák, olyan személyt jelölnek ki meghatalmazott-