Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár. XXI. kötet-első fele 1914-1915 (Budapest, 1916)

Községi ügyekben. 5 jukká, aki virilis, választott, vagy elöljárói minőségben már maga is bir szavazati joggal. Ebben az esetben ugyanis a szavazathalmozódás senkit képviselői jogától nem foszt meg, mert a meghatalmazott, a meghatalmazás alapján gyakorolt szavazati jogot a meghahatalmazó jogán és helyette gyakorolja. Azt a felfogást, hogy meghatalmazás alapján két szavazat is gyakorolható, támogatja a törvény szószerinti szövege is; mely csak azt a korlátozást állítja fel, hogy egynél több képviseleti meghatalmazást nem vállalhat senki. Ha ugyanis a törvény azt is ki akarta volna zárni, hogy szavazati joggal biró személy meghatalmazást ne fogadhasson el, ezt is ki kellett volna fejeznie, ami azonban a törvényben megállapítva nincs. De nem is volna helyes az ilyen rendelkezés, mert valószinü, hogy az, aki virilis jogán, vagy a választók bizalma révén már úgyis tagja a képviselőtestületnek, helyesebb érzékkel fogja irányítani a község ügveit, mint akit az illető jogosult, esetleg nem is ugyanazon község lakosai közül biz meg képviseletével. Fel sem tehető tehát, hogy a törvényben épen ezeket kivánta volna kizárni a meghatalmazás elfogadásából. Ezt a felfogást követi a gyakorlat is; még- pedig ezt mondta ki a belügyminisztérium a 12,493/1887. számú határozatában, valamint a m. kir. közigazgatási biróság is, amidőn 1,758/1900. K. B. sz. (280. f. sz. a. közölt) határozatában egy választás érvényességének, mint főkérdésnek, az elbirálása alkalmával a kettős szavazat megengedett voltát fogadta el indokolása alapjául. Annak a rendelkezésnek pedig, hogy- senki egynél több képviseleti meghatalmazást ne gyakorolhasson, egyedül, az lehet a célzata, hogy a képviseleti meghatalmazások összegyűjtése által senki döntő befolyást ne szerezhessen a képviselőtestületben. Ezt a célzatot pedig az, ha egyik-másik képviselő a saját szavazatán felül még egy képviseleti meghatalmazás alapján is szavazhat, összesen tehát legfeljebb két szavazatot gyakorolhat, nem veszélyezteti. (Kb. 1914. K.) V. ö.: Kb. 4486/913. k. sz. (uj Dtár XV. k. 5. 1.) s az itt felhivott joggyakorlattal. 1886 : XXII. t.-cz. 42. és 55. §§. 4. Az a választott képviselőtestületi tag, aki szavazati joggál biró elöljárói állásra helyettesittetett, s ez alatt helyébe póttag hivatott be, a helyettesítés megszűntével a választott képviselőtestületi tagsággal járó jogait^ visszanyeri.