Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
Üres lap
738 Ut. 3. §. vagyis 60%-os kamat, fizetésérc volt szorultságában és váltó alakjában kötelezve, ez a minősített uzsora összes alkotó elemeit magában foglalja. (C. 4893/902. M. f. h. XIV. 461.) 9. Vádlott 1896. okt. 26-án nyolcz véka búzát egy évi kamatul három véka búzának kikötése mellett adott kölcsön és a kamatot a tökéhez adva, a kötvényt két köböl és három véka búzáról, mint tőkéről, vagyis akként állitotta ki, mintha a három véka búzát is kölcsön adta volna; továbbá miután követelésére nézve 1897. aug. 27-én hat véka búzát kapott, a fenmaradt öt véka bu/.áuak és a sértett felesége által 1897. szept. havában tőle kölcsönvett három véka búzának szolgáltatására oly kikötés mellett adott haladékot, hogy a nyolcz véka buza egy évi kamata fejében a sértett és felesége két véka buza adására köteleztettek és a kamatot ismét a tökéhez adva, a kötvényt tiz véka búzáról mint tökéről ekként oly módon állitotta ki, mintha a kamat is töke lenne. Minthogy pedig vádlottnak a vád alapjául szolgáló ez a tette az uzsora összes alkotó elemeit magában foglalja; mert: nyolcz véka buza után kamat fejében tiz hónapra három véka búzának szolgáltatására, a hátralékos kamat tőkésitésére és ezután ismét azonos mérvű kamat szolgáltatására csak szorult, könnyelmű vagy tapasztalatlan ember kötelezheti magát; ebben az esetbea pedig a sértettek oly csekély vagyoni állású egyének, hogy a fent jelölt kikötések azok anyagi romlásának legalább is fokozására alkalmasak voltak. (C. 6767/902. M. f. h. XIV. 462.) 10. A vádlott 20 korona kölcsön után 24 korona tökéről kiállított kötelezvény alapján éveukint 4 korona kamatot kötött ki. A T. megállapította mindazokat a tényeket, melyek a fenforgó esetben a kölcsöntőke csekély összege daczára, de az adósok kézimunkás voltára tekintettel az uzsoratörvény 1. és 2. §-aiban foglalt összes alkotó elemek megállapításához indokul szolgálhatnak. Ennélfogva a semmis égi panaszok alaptalanok ugyan, minthogy azonban az uzsoratörvény 2. §-ában ugyanannak 1. §-tól eltéröleg meghatározott büntetési tételek szerint a fogházbüntetés legkisebb mértéke a Btk. 92. §-a nélkül is alkalmazható; ekként, midőn a tábla által helybenhagyott elsöbirósági ítéletben vádlott javára a Btk. 92. §-a alkalmaztatott és ö mégis főbüntetésül 2 napi fogházra Ítéltetett; a főbüntetés megengedett enyhítésénél a törvényben vont határok meg nem tartatván, ehelyett a Btk. 92. §-áuak megfelelő alkalmazásával a vádlott főbüntetése fogház helyett a vádlott vagyoni állapotához mért összegű pénzbüntetésben s ennek folyományaként pénz-, mint mellékbüntetésre is, főbüntetéséhez arányosítva határoztatott meg. (C. 3658/902. M. f. h. XIV. 463.) 11. Vádlottnak, mint kereskedőnek, a gabona bevásárlása és tovább eladása iparhatóságilag engedélyezett foglalkozása. A vád alapjául szolgáló ügyletei tehát ép ugy mint a sértettekkel előzőleg több éven át létesült azonos természetű s minden fennakadás nélkül lebonyolított kötései üzlete körébe tartozván, nem kölcsönöknek, hanem a kereskedelmi törvény rendelkezései alá eső adás-vételnek tekinthetők, melyekben a szolgáltatások és ellenszolgáltatások közt felmerült aránytalanság nem kizáróan a kikötésekre, hanem a szállítandó buza árának a vádlotton kívül álló okokból előállott felszükKenésére vezethető vissza; magukból a kötésekből pedig a szállítandó gabonának a sértettek vagyonállásához viszonyítva jelentéktelen mennyiségére, az ügyletek kötésekor volt gabonaárakra és a továbbeladáshoz szükséges kezelési költségekre tekintettel, a sértettek anyagi romlásának eshetősége sem állapitható meg. Ebből folyólag az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 353. és 356-ik §§. szerint kötelezettségük teljesítésében késedelmes eladókkal szemben jogosítva érezhette magát vádlott a biztosítékul kapott váltók szerződésszerű kitöltésére, követeléseinek biztosítására és per utján érvényesítésére; nem volt tehát jogilag megállapítható, hogy vádlott a gabona elővételi ügyleteit uzsora elpalástolása czéljából kötötte volna. (C. 3611/903. M. f. h. XIV. 462.) 3. §. Az előbbeni §§ ban megállapított büntetés megfelelően alkalmazandó arra is, a ki a tényállást ismerve, uzsorás követelést szerez ineg és azt másra átruházza, vagy annak uzsorás előnyeit maga érvényesíti.
