Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Üres lap

Ut. 2. §. 737 sem a búzát, sem pedig az árpát nem szállitván, vádlott a vétel alkalmával panaszossal aláíratott két drb biancováltót, a búzánál 11 frt 50 krajczárjával 241 forint 50 krajczárra, az áxpánál pedig 5 forint 50 kr.-jával 110 frtra kitöltvén, a pancsovai tvsz,, mint váltóbiróságnál peresitette. Tekintve, hogy maga a vádlott sem tágadja azt, hogy panaszos neki búzát szállítani akart, de a minőséget kifogásolván, azt el nem fogadta, már pedig panaszos saját termésű gabonáját adván el, a termettnél jobb minőséget szállitani nem is tartozott; megállapíthatónak mutatkozik, hogy vádlottnak ezélja csupán a pénzben való kielégítés volt, mely a panaszosnak tényleg űzetett 150 írttal szemben, pár hónap alatt aránytalanul nagy anyagi előnyt jelentett. A tett szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti különbség oly nagy volt, a mely, tekintve panaszos anyagi viszonyait, annak anyagi romlását fokozni alkalmas volt. Mindezek alapján vádlott cselekményében a váltóügyletbe burkolt uzsora vétsége foglaltatik. (C. 7003/99. M. f. h. X. 689.) Vádlott mint ügynök az öt megbízott czégtől nyert előlegeket arra használta fel, hogy a sértettek szorult helyzetét, könnyelműségét és tapasztalatlanságát kiaknázva, reménybeli termésükre a sértettek által nem értett, előttük meg nem értelmezett s a száliltás időpontjára nézve rendszerint kitöltetlen kötlevelek s üresen aláíratott váltók alapján oly kikötések mellett hitelezett, melyek a minősített uzsorának összes alkotó elmeit makuban foglalják; miért is 15 mm. uzsora anyagi halmazata áll meg. (C. 1899. decz. 28. 11.867.) C.: Vádlott az alsóbiróságok által megállapított 2 rendbeli magánokirathamisitás bűntettének vádja alól felmentendő volt, mert azok a körülmények, hogy vádlott a 95 frtos váltót 5 írttal nagyobb összegről töltötte ki a végből, miképp a bélyegcsonkitás miatt ellene alkalmazható birságra nézve biztosítva legyen, és hogy a 65 frtos váltó összegébe 1. S. elleni 10 frtnyi követelését is fölvette, a fenforgó esetben azért lényegtelenek, mert kétségtelen, hogy vádlott nemcsak ezeket a váltókat, hanem a vád árgyává tett többi váltókat is nem hamisítási szándékkal, hanem az általa elkövetett uzsorának palástolása végett töltötte ki, s így ez a cselekvősége a minősített uzsora tényálladékának egyik alkotó eleme lévén, ennek tényálladékába beleolvad. A 8 rendbeli uzsora vétségére vonatkozóan a bűnösség kérdésében a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbirói Ítéletet kellett helybenhagyni indokaiból s azért, mert habár sértettek tudták, hogy nekik a termények nem szállítása esetében azoknak a szállítási idő szerinti piaczi árát kellett fiaetniök, ez a körülmény a vádlott javára azért nem vehető számba, mert vádlott a sértettektől jóval a piaczi áron alól, tehát máris uzsorás haszonnal és e mellett oly időben vette a terményeket, mikor már előrelátható volt, hogy azok ára emelkedni fog. (1900. máj. 3. 11.700/99. sz.) C.: A kötleveleknek a sértett mint tudatlan földmives által meg nem érthető szövege, valamint, hogy a kötlevelek egyike a szállítás batáridejére nézve kitöltve nincsen, a másik kettőben pedig a szállítások időpontját a nyomatott szöveg közé bélyegzővel nyomták be, hogy továbbá sértett csak a saját, esetleg középminöségü terméséből tartozott volna szállitani, s a kötlevelekben mégis elsőosztályu bu/.a s árpa szállítása köttetett ki, holott az árak a kötlevelekben az ügyletek kötésekor volt piaczi legalacsonyabb árfolyamnál is felötlőleg csekélyebb mérvben határoztattak meg és hogy vádlott a kütlevelekre vonatkozás nélkül üre.s váltókat vett a sértettől és követeléseit ezek alapján perelte: meggyőző adatok annak megállapításához, hogy a vádbeli ügyletek kötésénél nem a szállítás feltételeit, hanem a sértett szorult helyzetéoen pénznek kapását, a vádlott pedig ennek adását és visszakövetelését tartották lényegesnek. (1900. szept. 7. 6022.) Sértettek szorultságukban vádlotthoz fordultak, de nem azért, hogy neki terményeket adjanak el, mert mint fekvő vagyon nélküli munkásemberek eladásra szánható terményekkel nem is rendelkeztek, mert a vádlott által a sértettekkel kötött ügyletekről mellékelt okiratok közül a B 1 által kiállitottban napszám kitöltése is foglaltatik, mely körülmény is utal arra, hogy a kérdésben forgó adásvételi szerződések oly színiéit ügyletekről szólnak, melyekkel vádlott hitelezéseinél az uzsorának előnveit palástolta. (C. 1902. febr. 28. 1838.) • 8 Vádlott a sértettnek oly kikötések mellett hitelezett, hogy ez a kevés vagyonú földmives 20 korona után havonként egy korona, Büntető Törvény. 47