Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

58 B*k. 41. §. töleg az illavai, mária-nosztrai, munkácsi és szamosujvári orsz. fegyintézetek egyikébe lévén szállitandók: e czélból a jogerőre emelkedett ítélet foganatosításától számítandó nyolcz nap alatt a kir. ügyész az igazságügyminiszteriumhoz jelentést tenni tartozik. E jelentéshez melléklendő ;i szállítandó foglyoknak a törzskönyv alapján pontosan kitöltött s a kir. ügyész által aláirt értesítő-jegyzéke, a jogerőre emelkedett Ítéletnek, — illetőleg közbevetett felebbezés esetében — a felebbviteli hatóságok által hozott Ítéleteknek s ezek indokainak másolata (Fiuméből hiteles magyar fordítása), továbbá a mennyiben az ítélet kihirdetését s illetőleg jogerőre emelkedését tanúsító záradék az Ítéletre vezetve nem volna, a kihirdetésről felvett jegyzőkönyvnek másolata is, s végül a fogházi orvosnak a fogoly azon időbeli egészségi állapotára vonatkozó bizonyítványa, a mit egyébiránt az orvos az értesítő-jegyzék megfelelő rovatának sajátkezű kitöltése és aláírása által is pótolhat. A jelentésben egyszersmind az is megérintendő, hogy a szállítás minő örkiséret (fogházi örök, pandúrok, csendörök vagy sorkatonák) mellett fog eszközöltetni. Ezen feljelentés megtörténte után az igazságügyminiszterium által mielőbb értesíttetik az illető kir. ügyész, bogy a rab vagy fegyencz, mely kerületi börtönbe, illetőleg orsz. fegyintézetbe szállítandó. Ezen értesítés vétele után, — ha különös akadályok nem forognak fenn, minők lehetnek például: az illető egyénnek időközben bekövetkezett, betegsége, veszélyes, ragályos kórok járványa, rendkívül időjárás, az utak járhatatlansága, a szállitandók nagy száma stb,. — a rab, illetőleg fegyencz biztos fedezet alatt a ker. börtönbe, illetőleg az orsz. fegyintézetbe mielőbb útnak indítandó. A fönnebb emliettt okmányok, az igazságügyminiszterium által a ker. börtön- vagy fegyintézet igazgatójának már eleve megküldetnek. Ragályos betegségben szenvedők, vagy a terhesség két utolsó havában levő nőszemélyek vagy oly betegek, kiknek egészségi állapota az elszállítás által súlyosbodnék, sem ker. börtönbe, sem orsz. fegyintézetbe nem szállíthatók. 99. §§. Az átlagos tartási költség, további intézkedésig, naponkint « krajezárban állapittatik meg. 3. A z 1880. évi fogházrendtartás II. része külön intézkedik az előzetesen letartóztatott és vizsgálati foglyokról, s külön a fogházra, illetőleg börtönre ítéltekről. Az előbb érintett rendelkezések a bünv. elj. körébe tartoznak; az utóbbiak itt következnek: A fogoly felvétele a fogházba.*) 130. §. A fogoly fejszámául az elitéltekre nézve vezetett törzskönyvnek illető folyó számát kapja. 131. §. A fogházban újra beszállított fogoly ruhái megmotozandók akkor: ha a fogoly kényszer alkalmazása mellett hozatott be; ha a fogoly egyéniségébe semmi bizalom sem helyezendő, s ha ok forogna fenn attól tartani, hogy oly tárgyakat rejthet magánál, melyekkel visszaélhet; ha elegendő helyiség hiányában azon rendkívüli eset állana be, hogy — habár csak ideiglenesen is — vizsgálati foglyok vagy elitélt rabok közé záratnék. Magánelzárás. 132. §. Az egy évnél hosszabb fogházbüntetésre ítéltek ott, a hol azt a fogházi viszonyok megengedik, büntetésidejük első harmadrészét éjjel és nappal magánelzárásban töltik, mely azonban egv évet felül nem haladhat. Ezen iilön tul csak éjjel helyezendök magánelzárásba, nappal pedig valamely alább feltüntetett osztályba sorozva őriztetnek. Ha bármi okból a magánelzárás a büntetésidö kezdetén foganatosítható nem volna, ugy az csak a büntetés első felében lesz pótlólag alkalmazható, ezen időponton tul pedig a magánelzárás csak mint fegyelmi fenyíték fordulhat elő. (226. §.) * A 128. és 129. §-ok helyett s a 130. 5. kiegészítéséül az 1885. évi 6636. sz. r. (lásd alább 7. alatt) uj intézkedéseket tartalmaz (M. ig. r. gy. VI. 323.)