Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Bítik. 41. §. 59 Feltétlenül magánelzárásba helyezenelök azok, kikre nézve a bíróság ezt a B. T. K. 42. §. alapján különösen elrendeli. • A munka és séta alatt a lehetőséghez képest mind a férfiak, mind a nök a következő osztályok szerint különitendök el: a) azok, kik a tizenhatodik évet még be nem töltötték, szabadságvesztésbüntetésük egész időtartama alatt a többi foglyoktól (B. T. K. 85. §. 3. és 86. §.) b) a 20 éven aluli fiatalok az idősebbektől: c) a csekélyebb vétséggel terheltek a súlyosabb vétséggel terheltek-, vagy rossz hirben álló egyénektől, s a visszaesőktől, végül: d) a műveltebbek a műveletlenektől. (Lásd 12. §-t.)** A fogoly vallási oktatása és olvasmánya. 136. §. Minden fogoly a hitfelekezetbeli lelkész látogatásait s annak vallás-erkölcsi és egyéb közhasznú jóakaratú oktatásait előzékenységgel, kész engedelmességgel és kellő figyelemmel tartozik fogadni. 137. S. A fogoly könyveket és folyóiratokat saját használatára saját költségén járathat. A fogoly munkája és keresménye. 138. §. Az elitéltek munkaereje az állam által vagy házilag kezeltetik, vagy bérlet utján értékesíttetik, vagy pedig vegyesen: részben házilag, részben bérletileg használtatik. A mennyiben a helyi viszonyok megengedik: leginkább oly munkanemek behozatala mutatkozik kívánatosnak, minők: az ács, kerékgyártó, kádár, esztergályos, asztalos, kötélverő iparok, a kosárkötés, szalma-, gyökér- és gyékényfonás, a sodronymunka (drótozás), könyvs diszmükötés, dobozkészités, másolások, s a kertészkedés, férfiak részére; — a tollfosztás-, a szalma-, kender- s lenfonás, szövés, ruhaszabás, fehérruha- és felsöruhavarrás, czipövarrás, kötés, horgacsolás, hímzés; továbbá vasalás, mosás és egyéb házi s kerti munkák nök részére. Oly munkanemek, melyek az egészségesnek ártalmasak, péld. mérges állagú anyagok feldolgozásával, nagy porral, vagy nehéz s erős szaggal járnak, mellőzendők. 139. S. Különben általában véve, a munka minőségét, illetőleg a nagyobb esti mozgással járó foglalkoztatás, különösen a férfi foglyoknál előbbre teendő az ülőmunkánál, mint. péld. a szabó- és czipészmunka, — se részben kiválólag a serdülő fiatal korban levő férfi foglyokra kell tekintettel lenni. 140. §. Nemkülönben különösen a nyári évszakban, a kevésbbé zárt lég befolyása alatt folytatható foglalkozás előbbre teendő a szobai foglalkozásnál. 141. §. Mindamellett az úgynevezett házi, udvari vagy kerti munkára lehetőleg csak oly foglyok alkalmazandók, kik már előzőleg magukat jó viselet által kitüntették, vagy a kinek egészségi állapotuk az olyas foglalkozást szükségessé teszi. 142. §. Ennélfogva a törvényszéki foglyok rendszerint csak a fogház-helyiségekben, vagy az ezekkel közvetlen összeköttetésben álló dologházban, vagy a fogházban vagy ennek dologházához tartozó zárt falak között levő udvaron, kertben vagy telken foglalkoztatandók. 143. §. Bizonyos időtartam alatt elvégzendő munkamennyiség (pensum) nem szabandó ki; de mindegyik munkára kényszeritett fogoly a munkaidő alatt folyton dolgozni tartozik; minélfogva arra kell ügyelni, hogy a fogoly a munkaidőt dologgal töltse el, s a mennyire a munka neme engedi, bizonyos érdekeltséget nyerjen a foglalkozás iránt. 144. §. Azon ünnepnapokon, a melyek nem álalános, hanem csak az egyik vagy másik vallásfelekezetre nézve kötelezők, a munka mint köznapon folytattatik; mindazonáltal az illető vallasfelekezetbeliek részére azon napon istentisztelet tartathatik. Az izraelita foglyok szombatjaikon és legnagyobb ünnepeiken kérelmükre a munkától felmentendök, ellenben vasárnapon és a keresztény vallásfelekezetnek általános ünne** A kihagyott 133. §. a 29., a 134. g. a 43., a 135. §. a 27. és 156. §-ra utal.