Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

54 Btk. 41. §. a) fogházi orvosnak hivatalos bizonyítványa arról, hogy a tébolydába felveendő egyén valósággal elmebetegségben szenved; b) a fogházi orvosnak ezen bizonyítványához csatolt s a beteg állapotáról tüzetesen szerkesztett kórra.jza, melyben különösen kiemelendök: az elmebántalom neme, a gyógyulásra való netaláni kilátás és azon körülmény: vájjon a betegnek az orsz. tébolydába való elhelyezése közbiztonsági szemponból okvetlenül szükséges-e s esetleges közveszélyessége mily tettekben nyilvánul. Továbbá a tébolydai tápdijak — melyek egyelőre naponkint 70 krral állapitvák meg — megtérítése czéljából melléklendő; c) az elhelyezendönck s illetőleg fizetésre kötelezett rokonainak vagyoni állapotát kimutató hiteles okmány, illetőleg telekkönyvi kivonat és az adókivetés alapjául szolgáló birtok-ivek másolata, — esetleg pedig a szabályszerűen kiállított és hatóságilag hitelesített szegénységi bizonyítvány. 63. §. A tébolydába való szállítás és az ottani tartás költségei (60. §.), ha a fogoly vagyontalan, a rabtartási átalányból elölegeztetnek. 64. §. A fogolynak a tébolydában gyógykezelés alatt töltött ideje büntetés-idejébe beszámíttatnak.*) 65. §. A mi az oly elmebeteg foglyot illeti, kinek gyógyithatlansága minden kételyt kizáró módon orvosilag megállapittatott, ezen esetben az ily letartóztatott irányában, feltéve, hogy az bíróilag is jogérvényesen tébolyodottnak vagy eszelősnek nyilváníttatott, fenyitö eljárásnak s illetőleg fenyitö büntetésnek többé helye nem lévén: annak végleges elbocsátása s illetőségi helyére vagy esetleg valamely magánintézetbe vagy ápoldába leendő elszállíttatása végett az igazságügyminiszteriumhoz hivatalból jelentés teendő. Beteg fogoly kiszabadulása. 66. §. A fogoly, azon esetben, ha büntetési idejének leteltekor oly beteg, hogy a fogházból való távozása, az orvos véleménye szerint, egészségi állapotára káros visszahatást gyakorolhatna, saját kívánságára továbbra is a kórházban tartható; de ezen esetről a kir. főügyésznek azonnal jelentés teendő. 07. g. A ragályos betegségben szenvedők felgyógyulásukig a kórházból nem bocsáttatnak el. A betegek végintézkedése és házasságkötése és az elhunytak eltakarítása. 68. §. Ha a beteg fogoly élete komoly veszélyben van és ö ez állapotában végrendeletet tenni, vagy házasságon kivül született gyermekeit házasság által törvényesíteni akarná: a kir. ügyész (180. §.) köteles módot és segédkezet nyújtani ahhoz, hogy az illető végrendelet készítésére vagy házasságkötésre vonatkozó szándékát a kellő formák között végrehajthassa. Ily esetről azonban a kir. főügyész rögtön értesítendő. 69. §. A végrendelet készítése, valamint a házassági szertartás egész ideje alatt a kir. ügyész vagy helyettese állandóan jelen lenni s minden rendetlenség elhárításáról gondoskodni tartozik; ö egyszersmind értesiti az illető foglyot arról is, hogy megkészítendő végrendelete tőle átvétetvén, szabadon bocsáttatásáig vagy esetleges haláláig a királyi ügyészi irattárban fog lepecsételve őriztetni. 70. §. Ha a fogoly a fogházban elhal, miután haláláról az orvos kétségtelen jelek által meggyőződött, hullája a halottas-kamrába szállítandó; ;i hol pedig a fogháznak halottas-kamrája vagy e czélra alkalmas helyisége nincsen; ott a helybeli községi elöljáróság keresendő meg liy helyiség kimutatása végett. Az elhunyt ingbe és ha férfi, lábravalóba is öltöztetve, egyszerű módon eítakarittatik és sírhalma fakereszttel vagy fejfával megjelöltetik. 71. §. Az elhunythoz tartozók, ha közel laknak, a halálesetről azonnal rövid uton értesitendők. 72. §. Ha az elhunytnak rokonai vagy hitsorsosai a holttest ünnepélyesebb eltakarítását kívánnák: ezt, a hulla kiadatása mellett, a kellő *) Lásd a Bp. 516. §-át.