Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 41. §. 55 elővigyázat s a fennálló közigazgatási rendeletek megtartásával meg kell engedni: ez esetben azonban a rabtartási alapot semmi költség nem terhelheti. 73. §. Egyébiránt az illetőnek elhunytáról s annak netalán fenmaradt s esetleg az örökösöknek kiadható (151. S.) keresménye s egyéb értéke felöl is hozzátartozói a halotti bizonyítvány megküldése mellett az illetékes hatóság utján hivatalosan értesittetnek. A büntetésidő kezdete és vége. 74. S. Az elitélt fogoly büntetése, ha büntetés-idejébe vizsgálati fogsága is beszámíttatott, vizsgálati fogságba helyeztetésének napján, különben pedig azon napon veszi kezdetet, melyen előtte a jogérvényre emelkedett birói ítélet kihirdettetett és azon nap reggelén végződik, mely a büntetésül kiszabott időszak utolsó napja után következik. 75. §. Ha a felsőbb bírósági ítéletekben a büntetés megkezdésének ideje iránt világos határozat nem foglaltatik de az alsóbirósági Ítélet az elitélt vagy hozzátartozói föllebbezése folytán az elitéltnek javára változtatik meg; vagy pedig az elitélt az első vagy másodbirósági ítéletbe belenyugodott, mindazonáltal a periratok bármely más okból, például a vádló föllebbezése következtében, terjesztették fel a felsőbb bírósághoz: a végitélet kihirdetéséig közbeneső időben kiállott fogság e büntetésidöbe beszámítandó. 76. §. A nap 24 órával, a hét 7 nappal, a hó s az év pedig a közönséges naptár szerint számíttatik (B. T. K. 3. 9.) Elbocsátás a fogházból. 77. §. Ha valamely elitéltnek honossági illetősége, midőn a fogházba kerül, nem bizonyos: annak kinyomozása és megállapítása végett még az elitélt kiszabadulása előtti intézkedés teendő. 78. §. A letrtóztatottnak, ha a fogházból szabadon eresztetik, elbocsátásáról igazoló levél adandó ki, s egyszersmind erről rendszerint azon községnek, hová illetékes, s esetleg azon községnek is, a hol letelepedni szándékozik, illetőleg rendőrhatósága, értesítendő. Az elbocsátás rendszerint a reggeli órákban foganatosítandó. 79. §. Az elbocsátandó vagy egyszerű elbocsátó levéllel, vagy kényszerutlevéllel, melyben utazásának egész vonala eléje van szabva, láttatik el. Kényszerutlevéllel látandók el azok: kik a közbiztonságra nézve veszélyes egyéneknek tartatnak, s javulásuknak letartóztatásuk alatt sem adták meggyőző jeleit; valamint azok is, a kik vagy az osztrák birodalmi tanácsban képviselt országok és tartományok valamelyikébe valók, vagy pedig külföldi illetőségűek lévén: az országból való kiutasittatásuk itéletileg kimondatott. Ezeknek az ország határszéléig való elkisértetésükre nézve, az államrendőrség életbeléptéig, a szállítás iránt alább következő szabályok elvei szerint (81—98. §§.). a kir. ügyész intézkedik. A kötött útlevéllel ellátott hazai illetőségű szabadulók a legközelebbi köztörvényhatósági (alispáni, szolgabírói vagy városi kapitányi, rendőri) hivatalnak adandók át, mely az útlevél láttamozása mellett, esetleg az illetők eltolonczozásáról is gondoskodik. Eljárás szökés esetén. 80. §. Ha valamely letartóztatottnak a föltételezett gondos őrködés és pontos felvigyázát daczára is sikerülne megszökni: a kir. ügyész (180. S.) által a szökési eset a legközelebbi közbiztonsági hatóságokkal s közegekkel, a szökevény személyes leírása mellett, annak üldözése és letartóztatása végett azonnal közlendő, s egyszersmind az erre vonatkozó körözvény a magyar kir. belügyminisztériumhoz is a „Rendőri körözvény"-be leendő beiktatása végett, a kir. igazságügyminisztérium utján bt küldendő.*/ Ez r.lknlommal a szökés okai iránt szigorú vizsgálat indítandó, s annak eredménye a vizsgálati iratokkal együtt, a kir. föügyészszel tudomás s esetleg további eljárás végett közlendő. *) Lásd a Bp. 516. §-át.