Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 41. §. 53 hivatal személyzetéhez tartozó teherbe ejtő, valamint mindazok irányában, kik cselekvőleges részvétük vagy mulasztásaik által arra alkalmat szolgáltattak, szigorú fegyelmi vizsgálat indítandó s arról az igazságügyminiszteriumhoz jelentés teendő. Reménytelen betegek hazabocsátása. 57. §. Kivételes esetekben oly elitéit beteg fos-lvok, kik testileg már elgyengülve, a fogház kórágyain előrehaladott tüdögümösködésben, vérszegénységben, vagy görvélykórban, vagy más hasonló lassabban fejlődő nyavalyában nagy mértekben szenvednek s az alapos felülvizsgálatot tartott orvosi bizottság nyilatkozata szerint felgyógyulásukhoz mi remény sem köttetik, valamint azon szembeteg foglyok is, kiket a fogház falai között látszervük elveszítésének komoly veszélye fenyeget, — egyéb tekintetre méltó körülmények mellett önmaguk vao-y hozzátartozóik kérelmére az orvos s a kir. ügyészség és főügyészség javaslata s az igazságügyminiszterium engedélye folytán kezesség mellett ideiglenesen hazabocsáttatnak.*) 58. §. A kir. ügyész azonban gondoskodni és arra ügyelni tartozik, hogy az ekképen hazabocsátott foglyok rendőri felügyelet alá helyezessenek s egészségi állapotuk jobbrafordultával szabndságbüntetésük hátralevő idejének kitöltése végett a fogházban visszaállíttassanak; ha pedig időközben elhalnának, a nyilvántartásból kivétessenek s ezen eset a minisztériumnak is feljelentessék. Elmebetegek. 59. §. Ha valamely foglyon az elmebetegség jelei mutatkoznak, annak ebbeli állapota, a szükséges elövigyázati szabályok alkalmazása mellett szoros figyelemmel kísérendő s ha e betegség csakugyan félreismerhetlenül elmehábornak bizonyulna be, mindazon esetekben, midőn annak gyógyulhatósága vagy gyógyithatatlansága még nem állapitható meg, az illető egyén egészségének helyreállítására ép oly gond fordítandó, mint más betegekére nézve. 60. §. Ha a fogházi vagy törvényszéki orvos megfigyelése biztos eredményre nem vezetne: a vizsgálati fogolynak megfigyelései rendszer alá vétel végett az orsz. tébolydába leendő felvétele iránt a kir. ügyész a főügyész utján lépéseket teend.**) A szállítás és a tébolydában való tartás költségeit illetőleg a 73. §. szabványa irányadó. 61. §. Ha a törvényszéki vagy fogházi orvosnak alapos megfigyelése folytán a letartóztatott állapota valósággal elmebetegségnek bizonyulna be, jól meg kell fontolni az orvosnak: ha vájjon a beteg állapota olyan-e, hogy ennek további czélszerü ápolása a fogházban lehetséges, sőt kívánatos, a mennyiben a lélekháborodások néha oly tünetekben is jelentkeznek, melyek szerint a tébolyodas a benső gonoszságot és gonosz érzületet még teljességgel nem enyészteti el, midőn tehát a fogházi biztos őrizet előnyösebb a tébolydai vagy ápoldabeli letartóztatásnál; vagy pedig szükségesnek mutatkozik annak azonnali elszállíttatása a tébolydába, mely esetben a betegnek a tébolydában leendő fölvétele s illetőleg a fölvétel engedélyezésének előzetes kieszközlése iránt a kir. főügyészség utján késedelem nélkül lépések teendők. 62. §. Az országos tébolydába való fölvétel engedélye a kir. igazságügyminiszterium utján a kir. belügyminisztériumnál eszközöltetik ki. Minthogy a fennálló szabályok szerint, az országos tébolydába rendszerint (60. §.) csak oly egyén vétethetik fel rendes ápolás és tartás végett, a ki felől a hatósági orvos hitelesen bizonyítja, hogy valóban elmebeteg és pedig vagy oly elmebeteg, a kinek a gyógyulásához kilátás van, vagy a ki, habár gyógyíthatatlan, de akózbiztonságra nézve tényleg veszélyes; ezekhez képes az illető kir. ügyészség azon jelentéséhez, melyet a kérdéses elmebetegnek valamely orsz. tébolydába leendő felvétele iránt teszen, a következő okmányok melléklendők, úgymint: *) Lásd a B. p. 513. §-át. **) Lásd a B. p. 246. és 544. §. 2. bek.