Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 38. §. A különös szorgalmat kifejtő s' egyébként is jó viseletű rabok munkajutalma az igazgató által, az egyén családi viszonyaira, való tekintetből, vagy az intézeti iparüzlet érdekére ható fontos okokból kivételesen föl is emelhető, és pedig: az első osztályuaké a tiszta jövedelem %-ára, a második osztályuaké pedig a tiszta jövedelem 1/i-ére. Ha. a rab-munkaerő bérbe van adva: a jutalmat a bérleti szerződések határozzák, azonban a különböző munkaosztályok az ily szerződések kötésénél a lehetőségig szintén figyelembe veendők. A házimunkások azon osztály szerint, melybe sorozvák, az elsőben 2. a másodikban 4 kr. napi jutalmat kapnak. Az osztályozást az üzletvezető tiszt ajánlatára, személyes Iheggyöződés után, az igazgató eszközli. 35. §. A fönnebbi kedvezmények közül a g) alattiakra a munkajutalomból a kitűnő viseletű rabok a megrovás alá nem esettek 1I, részt köthetnek el; a fegyelmi fenyítékek szigorúbb nemével (70. §. 3—9 pontjai) sújtottak ezen fenyíték kiállásától számítva, a visszaesők pedig a ker. börtönbe való beszállításuktól fogva, kilenez bónapon át e eziinen semmit, azután pedig jó viselet mellett V- részt költhetnek el; a többiekre elkölthető összegek meghatározása az Igazgató belátására bizatik. 39. §. A rabok munkadijainak kamatai a következő czélokra fordíttatnak: oly rabok felruházására, kiknek kiszabadulásukkor ruhájuk nincsen és ezt keresményükből sem képesek megszerezni: továbbá elhalt rabok temetésének költségeire, ha azok hátramaradt keresményére ezekre elég nem volna: végül oly teljesen vagyontalan kiszabadulók 30 frtot meg nem haladható összeg ereiéig való segélyezésére, a kik az igazgató, lelkész és tanító megegyező véleménye szerint megjavításuknak kétségtelen jelét adták. Betegápolás és a holttest kiadása. 58. §. Kivételes esetekben oly súlyosan beteg rabok, kik életveszélyben forognak, s kire nézve a börtönorvoson kívül még egy más alapos felülvizsgálatot tartott orvos is határozottan azt nyilatkoztatja ki, bogy felgyógyulásuk csakis a börtön falain kívül remélhető: foi ;5hh;í azon szembeteg rabok, kiket a börtön falain belül látszervük elvesztésének komoly veszélye fenyeget: egyéb tekintetre méltó körülmények mellett, önmaguk vagy hozzátartozóik kérelmére, az igazgatósáé javaslata alapján, kezesség mellett az igazságügyminiszterium által ideiglenesen szabadlábra, is helyezhetők. Az ilv ideiglenes szabadságnn töltött idő a börtönbüntetésbe be nem számíttatik. 61. 8. Ha az elhunytnak rokonai vagy bitsorsosai a bolttest ünnp.jiélyesebb eltakarítását kívánnák, ezt a holttest kiadása mellett meg kelt engedni; ez esetben azonban a segélyalapot semmi költség sem terhelheti. A rabok levelezése és látogatása. 66. §. A rabok a büntetés egész ideje alatt rendszerint esak hitveseiknek és legközelebbi rokonaiknak Írhatnak levelet, és pedig mindenkor az igazgató előleges tudomásával. Ugyanennek különös és esetről-esetre adott engedélye, alapján kivételesen idegenekkel is levelezhetnek. R7. S. Minden rabnak havonkint egy. rendkívüli esetekben több levél írását is lehet megengedni. A rabok által irt, vagy hozzáiuk czimzett leveleket az igazgató elolvassa, s ha tartalmukat aggálytalannak tartja, postára adja, illetőleg' a rabbal közli: ellenkező esetben pedig a büntetési idő leteltéig a rab egyéb irományai közé teszi. A levélírás, sürgős esetek kivételével, rendesen a hó első vasárnapján történik. 68. S. Havonkint megengedhető, hogy a rabot rokonai meglátogathassák. \ látogató a megtartandó szabálvokra előre figyelmeztetendő. A beszélgetés az erre kiielölt szobában egv hivatalnok vagv fjrnarancis-