Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 38. §. 43 A naponkénti köt órai szaluul levegőn való időzés csakis fegyelmi nton szállítható te egy órára s ezen megszorítás is félbeszakítás nélkül két napnál hosszabb időre nem terjedhet. (B. T. K. 38. §.) A magánelzárásban levők ezen sétájukat a többi rabtól elkülönítve s a mennyiben a helvi viszonvok megengedik, egvenként vétrzik (B. T. K. 31., illetve 38. §§,) Szombaton délután a munka egy órával korábban szűnik meg és ezen idő arra fordittatik, hogy a rabok lábbelijükét megkenjék és kezeiket, arezukat. nyakukat mejrmossák. illetőlea; nváron minden héten, a hűvösebb, hidegebb évszakokban pedig minden második héten, megfürödjenek. A rabok este a hálózárkákba érkezvén, vacsorájukat elköltik, azután felöltözve csendesen vannak a legközelebbi jeladásig. Ezen Idő alatt tanulhatnak és iskolai feladványaikat készíthetik el. olvashatnak vagy esendes munkát végezhetnek. A 9 órakor történő jeladásra mindenki esti imáját csendesen elvégzi, ágyát megveti, levetkőzik, ruháját megtisztítva, ágya mellett rendbe rakja és lefekszik: felöltözve lefeküdni tilos: í)''> óra után járkálni vagy az éjszakai csendet zavarni egyáltalán nem szabad: az éjjeli lámpa a hálózárka szabályszerű világítására legalkalmasabb helyre tétetik. A mennyiben a kellő számú zárka hiánya miatt, egyelőre közös hálóbörtönök fognának használtatni: mindenkinek külön ágy adandó, melyek egymástól legalább osiv méter távolságra helyezendök; két egvénnek egy ágyba feküdni büntetés terhe alatt tiltatik. V napirend megtartása fölött huszonnégy óránkint váltakozva, mindig egy hivatalnok őrködik. Munkakényszer és munkajutalom 28. §. A börtönreitélt egyének viszonyaiknak megfelelő munkát teljesítenek; az illető börtönben meghonosított munkanemek közül azonban, a mennyiben a létező munkaviszonyok ezt megengedik, szabadon választhatnak. A magánelzárásban levő rabok munkájukat zárkáikban teljesítik. 29. S. A rabokat a börtönépület területén kivül csupán közmunkával és csak beleegyezésükkel (ebet foglalkoztatni, mely esetben a fegyházbüntetésre ítéltektől és a szabad munkásoktól elkülönitendök. (B. T. K. 37. g.) Közmunkának állami felügyelet alatt, az állam hasznára végzendő munkálatok (kőfejtés, útépítés, gátemelés stb.1 neveztetnek. 31. §. A rabok munkakedvük ébresztésére, de főleg azon ezélból. hogy kiszabadulásuk után rögtön ellátás nélkül ne maradjanak, — munkájuk után pénzbeli jutalmat kapnak; e tekintetben három osztályba soroztainak, a következő elvek szerint: az első osztályba soroztainak azok. kik valamely mesterségben már annyira jártasak, hogy önállóan hibátlan és jó munkát képesek előállitani s ezenfelül kitűnően jó viseletüek: a második osztályba azok Boroztatnak, a kik valamely mesterségben tökéletes képzettséggel Ugyan má' nem bírnak, de kellő útmutatás és felügyelet mellett elfogadható munkát készítenek, és különben magaviseletük jónak mondható: a harmadik osztályba tartozik minden rab mindaddig, mig mesterségében annyi jártasságot szerez, a mennyi a második osztályba való felvételhez — a jó viselet feltétele mellett — megkívántatik: továbbá minden rab. kit az igazgató rossz viselete miatt ezen osztályba soroz vagy leszállít. Szintén a harmadik osztályba sorozandó továbbá: minden rab beszolgáltatása napiától számítva három hónapon át. még azon esetben is, ha valamely munkanemet tökéletesen ért; és minden visszaeső bűntettes fél évig beszolgáltatásától számítva. Minden rab az általa, végzett munka tiszta jövedelmének CÜV megállapított hányadában, és pedig: az első osztályban a második osztályban V- részben részesül: a harmadik osztályban sorozottak jutalma a segélyalap javára esik,