Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

B!k. 34. §. 10. A tiltott cselekvények elkövetésére való összebeszélések vagy szövetkezések a legszigorúbban megfenyíttetnek. A függelmet mélyen sértő, kihívó, rakonczátlau viselet és ellenszegülés kényszer-eszközökkel is korlátolható. 11. Az adott jelre mindenki köteles reggel azonnal felkelni, este pedig lefeküdni. Felkelés után minden fegyencz tartozik arczát, nyakát és kezeit megmosni, száját kiöblíteni, megfésülködni, rendesen felöltözködni és ágyát megvetni. (22. §.) 12. A munkateremben, az egész munkaidő alatt, mindenki folytonosan és szorgalmasan dolgozik, és kijelölt helyéről, engedelem nélkül, senki el nem távozhatik. 13. A ki ruháját, ágyneműjét, vagy a rábízott eszközöket, munkaanyagot, könyvet stb. rossz szándékból vagy vétkes vigyázatlanságból elrontja, az nemcsak az okozott kárt megtéríteni köteles (35. $.), hanem még külön meg is fenyíttetik. 14. A fegyencz semmi egyebet magánál nem tarthat, mint azt, a mit az igazgatóság neki átad, vagykülönös engedélylyel nála meghagy; azért a fegyencz mindent, a mit netalán talál, a legközelebb levő fegyőrnek azonnal átadni köteles; tűrni tartozik, hogy felügyeletével megbízott fegyőr a rajta levő ruhát és zárkáját bármikor is megmotozhassa. 15. A fegyenczeknek nem szabad sem valamit vásárolni, sem kölcsönözni, sem ajándékot adni vagy elvenni. Ha ezt akár egymás közt, akár másokkal mégis elkövetnék, szigorúan megfenyíttetnek. 16. Levelet írni vagy elfogadni az igazgató beleegyezése nélkül senkinek sem szabad. (G7. §.) 17. Szükségeit végezni az illető helyre egyszerre csak egy fegyencz mehet. 74. 5. A fegyeuczek viseletét szabályozó ezen házszabályok előttük befogadásuk alkalmával felolvasandók, s ezenkívül azoknak egyegy nyomtatott példánya minden zárkában és munkateremben kifüggesztendő. Fegyelem. 75. §. Minden cselekyény vagy mulasztás, mely a fegyintézet házszabályai által tiltva van, fegyelmi fenyítéket von maga után. A fegyelmi hatalom az igazgatót illeti, ki azonban e jogának gyakorlásánál az igazság és emberiség követelményeit soha szem előtt ne téveszsze. 76. f. Az igazgatónak fögondjai közé tartozik: minden, akár a házszabályokba, akár pedig a törvényekbe ütköző cselekedet elkövetését megakadályozni, s ezért feliogosittatik arra, hosry a gyanús fegyenczek ellen minden elövigyázati intézkedést megtehessen. 77. §. A fünnebbi czélból a műhelyek és zárkák naponkénti rendes megszemlélésén kivül, időnként s váratlanul saját vagy egyik hivatalnoka jelenlétében az emiitett helyiségeket s a fe°:yenczeket is gondosan megvizsgáltatja; ugy maga, mint minden hivatalnoka az intézetet havonként legalább egy-egy éjszaka megszemlélni tartozik. 78. Azon esetben, midőn több fegyencz a házirend elleni ellenszegülésre, vagy valamely más tiltott cselekvény kivitelére szövetkezve felzendül: köteles az igazgató minden, a zendülés elnyomására szolgáló és szükséges intézkedést megtenni; és ha más eszközükkel a lázadók megfékezhetök nem volnának, az intézet örizetére rendelt vagy a legközelebb állomásozó katonai erőt is tettleges közbelépésre felszólítani. Erről azonban az igazságügyminiszteriumhoz azonnal jelentés teendő. 79. §. Ha valamely fegyencz oly vétséget vagy büntettet küv.et el, a mely a törvénybe ütközik: akkor az igazgató ezt, a rendes büuvizsgálat elrendelése és büntető per megindítása végett, azonnal bejelenteni tartozik azon kir. bíróságnál, a melynek területén a fegyintézet fekszik; ezen esetről azonban az igazságügyminiszteriumhoz is haladéktalanul jelentést tenni tartozik. Az életfogytig terjedő fegyházra itélt fegyencz, ha vétséget követ el: fegyelmi uton a fegyeuczek elleni büntetésül alkalmazható valamely büntetésre ítélendő. (1880:XXXVII. t.-cz. 37. g.)