Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
Btk. 34. §. 31 80. §. A fegyenczek kihágásai ellen az igazgató által alkalmazható fegyelmi fenyítékek a következük: 1. megintés, 2. dorgálás, 3. a kedvezmények elvonása, 4. a munkajutalom leszállítása vagy teljes megvonása, 5. egyszerű és szigorított magánelzárás, 6. lábbilincs és karperecz, 7. kurtavas, 8. kényszeröltöny és lelánczolás. 81. §. Ezen fegyelmi fenyítékek végrehajtásának módjára nézve irány adásul a következő utasítások adatnak: A megintés atyai hangon történik és a fegyelmi jegyzőkönyvbe fel nem vétetik; a dorgálás ellenben és a többi fenyítékek a szigor jellegével birnak és az e czélra tartandó külön fegyelmi jegyzőkönyvbe pontosan beíratnak. A kedvezmények elvonása nemcsak a tulajdonképpeni kedvezményekre, de a levélirás és látogatások elfogadásának korlátozására, sőt az előbbiek teljes eltiltására is kiterjed. A munkajutalom leszállítása fokozatosan az első osztályból a másodikba, s innen a harmadikba történik. Ez a kihágás nagyságához képest hosszabb vagy rövidebb időre, de legfölebb ee:y évre történhetik. A magánelzárás három hóra terjedhet és súlyosítható: a) három hétig az élelemben való megszorítással, a mi az étlap szerinti kenyér- és ételilletmény egyharmadának elvonásából áll; b) az ágyneműnek hat hétig tartó elvételével, azonban a téli hónapokban a pokrócz meghagyandó; c) három héten át munkaeWonással; d) hetenként két egymástól elválasztott napon, vagy egymást követő tizenkét napon zárkaelsötétitéssel (sötét fogság.) Fegyelmi magánelzárás alatt a fegyencz imakönyvön s ha tanköteles, még az iskolakönyveken kivül egyéb olvasmányt nem kaphat. A lábbilincs határozatlan időig, a karperecz pedig három hétig alkalmazható; mindkettőnek csak a biztonság veszélyeztetése esetén és ellenszegülésnél vagy fenyegetőzésnél van helye. A kurtavas naponként hatórai tártain mellett tíz napig tarthat s a láb- és kézfejek összebilincseléséböl áll; éjjel nem alkalmazható. A kényszer-öltöny és lelánczolás csak bősz indulatuaknál és düböngöknél alkalmazható addig, a mig megfékeztetnek. Azon fegyenczek irányában, kik már előbb börtönnel vagy fegyházzal büntetve voltak: a magánelzárás fönnebbi tartama ennek felével fokozható. A fegyelmi magánelzárásban levő fegyenczek napi sétájukat egyes sétaudvarokban végzik. 82. §. A fegyelmi fenyíték végrehajtása csak az igazgató, vagy távollétében helyettese által kimondott határozat alapján történhetik; köteles azonban ö annak kimondása előtt meggyőződni arról, vájjon az illető fegyencz a terhére rótt kihágást valóban elkövette-e? A szükséges nyomozások az igazgató, vagy megbízásából az első tiszt által tétetnek, ki is azoknak eredményét s a kimondott büntetést a fegyelmi jegyzékbe vezetni köteleztetik. Oly büntetés kimondása előtt, mely a fegyencznek egészségére ártalmas befolyással lehetne, a háziorvos véleménye mind a büntetés alkalmazására általában, mind annak tartamára nézve kikérendő. 83. §. A fegyelmi fenyíték hátrányos következményei egy év alatt szűnnek meg, a midőn az egyén ismét azon házi és törvényes előnyökbe léphet, melyek a jóviseletüeknek vannak fentartva.' A fegyenczek elbocsátása. 84. §. A fogházbüntetés kitöltése előtt a fegyencz az igazságügyminisztérium engedélye nélkül sem el nem bocsátható, sem más hatóságnak, mint kir. bíróságnak, ki nem szolgáltatható. Ha valamely kir. bíróság kívánná a fegvencz előállítását, ugy a fegyintézeti igazgatóság a bírósági megkeresés alapján az illető fegyenczet saját őrszemélyzete által s ha szökéstől lehet tartani, bilincs-