Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 284. 399 félév lefolyása alatt életétől meg kellett válnia. Ennek következtében végzetes tettét 1895. évi deczember 17-én végre is hajtotta. Vádlottnak saját vallomása alapján ellene „amerikai párbaj vétsége" miatt emeltetett vád; minthogy azonban a Btk. „amerikai párbaj" megjelöléssel delictumot nem emlit: ily czimen vád sem emelhető. Eltekintve ettől, nem tekinthető beigazoltnak vádlott cselekményében a Btk. 283. §-ára alapított vád, mert vádlott vallomása nem valószinü; támogatja ezt azon körülmény, hogy ellenfelének egy most már nem élő egyént mond, a segédeit pedig meg nem nevezi. Valószinü és feltehető az, hogy vádlott öngyilkossá más ok miatt akart lenni, ezt azonban megvallani nem akarván: cselekményét ugy tünteti fel, mint amerikai párbajból folyót stb. (C. 582/97., Bj. T. XXXV. 254.) 284. §. Azon anya, a ki a házasságon kivül született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után szándékosan megöli: öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. 1. (Bp. 243. §.) Gyermekölés gyanúja esetében a halottbonczolás alkalmával megállapítandó az is, hogy a gyermek újszülött és élve született, érett és életképes volt-e? Ha a gyermek élve született, a 241. és 242. §-okban körülirt ténykörülmények állapitanűók meg; ha pedig holtan született, a halál időpontja és oka lehetőleg kiderítendő. (A 241. és 242. §-okat lásd a 278. §-nál 1. pont alatt.) 2. C. 5. sz. döntv. 1882. mái. 8. Tekintve, hogy a Btk. 284 §-a csak a házasságon kivül s ennek tartama alatt, de nem a férjjel nemzett gyermek megölésének bűntettét állapitja meg; tekintve, hogy az idézett szakaszhoz beterjesztett indokok második bekezdésében is határozottan ki van fejezve, miszerint a gyermekölés bűntettére vonatkozólag egyedül a házasságon kivüli születés tekinteteit lénvesíes objectiv ismérvül, ellenben a conceptió ideje jelentőség nélkülinek vétetett; tekintve végre, hogy azon nő, kinek térje él, mindaddig, mig törvényesen attól elválasztva nem lett, házasságon kivül állónak nem tekinthető, következőleg az e kötelék fennállásának ideje alatt született gyermeke sem mondható házasságon kivül születettnek, — a Curia büntető osztályának teljes ülése, vonatkozással a f. é. 4331. sz. a. előterjesztett bünperre kimondhatónak találja, hogy: a Btk. 284. §-ának rendelkezése azon férjes nőre, ki házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, azon esetre sem nyerhet alkalmazást, ha gyermekét nem férjével, hanem akár a házasság tartama alatt, akár a házasság létrejötte előtt mással nemzette: s hogy ebből következőleg az ilyen nő, a fennforgó körülményeknek megfelelően, az emberélet elleni bűntettekre nézve fennálló általános szabályok szerint büntetendő. (B. H. T. I. 51. sz.) 3. A férjes, habár tényleg elváltán élő nő, nem követheti el a Btk. 284. S Á'.'ííin körülirt gyermekülés bűntettét. (C. 8652'M. .T. 80. 190.) 4. Vádlottnő mint cseléd a pinczébe lemenvén, ott egy élő gyermeket szült s azt egy üres méhkasba, néhány darán aprófát fülébe helyezve, a, pincze egyik szögletében levő fahatár mögé rejtette, maga pedig a szülést urnöje előtt tagadta s szolgálati helyét még aznap odahagyta. A gyermek feltalálásakor csakis műszakilag volt dermedt állapotából életre hozható. Ilykép vádlott a gyermekölés bűntettét megkezdte s azt tényleg be is fejezte volna, ha a szülés utáni nap reggelén S. Jozefa a gyermek sirása által figyelmessé téve, ennek megmentésére közbe nem lép. Tekintve, hogy a gyermek életének megmentése a vád-