Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

400 Btk. 284. §. lott akaratán kivül eső véletlennek tulajdonitható: vádlottnő, a 284. g. kísérletében volt bűnösnek kimondandó. (C. 1290/86. Bj. T. XX. 102.) 5. Vádlott azon cselekvőségében, hogy az üt váratlanul utolért szülés alkalmával élve, világra jött gyermekét, közvetlenül a szülés után, minden segély nélkül a kertben egy fenék nélküli vékával eltakarva félretette s minden gondoskodás nélkül otthagyta, — miután az újszülött ily állapotban rendszerint életét szokta veszteni s ezt a vádlottnak egyszerű természetes eszénél fogva is tudnia kellett: a 284. §-ban megjelölt gyermekülés bűntettének ismérvei találhatók ' fel. (C. 5377/89. Bj. T. XX. 101.) 6. A gyermekölés bűntettének bünrészessége a bűncselekmény elkövetési módjának feltételeire fektetett alkotó elemeinél fogva ki van zárva. Minthogy azonban vádlott egy ember életének kioltására, habár nem közvetlenül, hanem csupán közvetve közreműködött, vagyis a tmtit végrehajtását jelenlétével, tanácsával és tevékenységével előmozdította, könnyítette: a 279. §-ban mint bűnsegéd bűnösnek mondatik ki (C. 5997/89. Bj. T. XXIV. 232.) 7. Igaz ugyan, hogy a Btk. 284. §-ába ütköző gyermekölés bűntettéit kizárólag csakis az anya a háza.sságon kivül született gyermekével szemben követheti el. Úgyde egyedül a tettességre vonatkozó e ténykörülmény nem zárja ki, hogy a Btk.-ben megnatározott e különleges cselekményben más egyén bűnrészes ne lehessen. Vádlott szóval és az ollónak átadása által tettleg is biztatólag hatott az anya által már megkezdett cselekmény végrehajtására (a köldökzsinór elvágásra) és ekként közvetlenül maga is elösegitette annak a cselekménynek létrejöttét, melvet a Btk. a gyermekülés bűntettének minősít. (C. 4528/89. M. f. h. V. 351.) 8. Tekintve, hogy vádlott a közelgő szülésre előkészületeket nem tett, segélyt, melyet könnyen használhatott volna, szándékosan nem használt; tekintve végül, hogy az általa elszakított köldökzsinór elkötésének szándékos elmulasztása által gyermekének halálát előidézte; e körülmények ellenében a 284. §-t megállapítják. (C. 5428|90. M. f. h. V. 350.) 9. Nem állapitható meg, hogy a gyermek, mely különben egészen kifejlett és életképes volt, az anyaméhen kivtll valóban lélegzett és élt. Habár tehát jelen esetben kétségtelen, hogy vádlott a terhességet és szülést eltitkolta, ahhoz semmi előkészületet nem tett s a kellő segély igénybevételét elmulasztotta; tekintve azonban, hogy a gyermek halálának a szülés közben ily gondatlanság által okozása esetében is kell, hogy alkalmas tárgy, vagyis élő gyermek létezett legyen, ez pedig jelen esetben meg nem állapitható; ennélfogva sem a gyermekülés, sem a gondatlanság által okozott vétkes emberölés tényálladéka fenn nem forog s igy vádlott azáltal, hogy halva született gyermekét titokban a mezőn elásta s ily módon a bolttest eltemetésére vonatkozó szabályokat megszegte: csak a Kbtk. 123. §-ába ütköző közegészség elleni kihágást követte el. (M. f. h. V. 350.) 10. Habár vádlott nem férjével nemzette gyermekét: vádlottnak a házassági kötelék fennállásának ideje alatt született gyermeke házasságon kivül születettnek nem mondható s vádlottnak gyermeke élete ellen elkövetett merénylete nem & Btk. 284. §-a alapján, — a melynek lényeges objectiv ismérve kizárólag a házasságon kivüli születés, tekintet nélkül a másik nemző fél személyére, — hanem az emberi élet elleni bűncselekményekre nézve fennálló általános szabályok szerint bírálandó el. Ez álláspontból kiindulva, jóllehet azokból a tényekből, hogy vádlott előtte ismert terhességét mások előtt titkolta, hogy a szüléshez semmi előkészületet nem tett s hogy a szülés helyére magával vitte az ölésre használt ollót, alaposan következtethető, hogy előre határozta el születendő gyermekének megölését; mégis figyelemmel arra, hogy gyermekének megölését a szüléssel járó izgalmak hatása alatt hajtotta végre, mely állapot nemcsak a tett elhatározásánál, de a véghezvitelnél is szükséges megfontolás létezését kizárja: vádlott a Btk.nek nem a 278. §-ába ütköző gyilkosság, hanem a 279. §-ban meghatározott szándékos emberölés bűntettében volt bűnösnek kimondandó. (C. 882/95. M. f. h. VIII. 679.) — Azonos: Curia: 93. jun. 9. 4807. (Bj. T. XXVI. 20.) 11. Vádlott szükségét végzendő, kiment az udvarra s ott a pörnyegödür szélén lekuporodott, miközben élő gyermeket szült. A szülés után