Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

306 Btk. 281. §. nak atyját minden ok nélkül mellbelöktc ugy, hogy földre esett, tehát jogtalanul bántalmazta; tekintve, hogy vádlott, a mint atyját a földre esni látta, rögtön kapát ragadott 6s azzal sértettet fejbeiitötte: ezekből kitűnik, hogy sértettnek eljárása volt az, mely vádlottnak lelkületére súlyosan hatott és őt felindulásba hozta. (C. 38/91. M. f. h. V. 347.) 24. Sértett vádlott feleségét bántalmazta és ez által bántalmaztatásáról értesittetvén, azonnal sértett felkeresésére indult s e/.t föltalálván, követte el a vádbeli cselekményt. Ennélfogva megállapittatott, hogy vádlottnak szándéka erős felindulásban keletkezett és rögtön végre is hajtatott. (C. 3107/91. Bj. T. XXII. 317.) 25. A megöltnek vádlott előtt tett azon nyilatkozata alapján, hogy „vádlott nejével közösült és hogy az utóbbit kezénél fogja elvezetni", a 281. §. 2. bekezdése azért volt alkalmazandó, mert e kifejezés által az elhalt nemcsak vádlottat, hanem ennek nejét is, hitvestársi hűségében való gyanúsításával megsértette. (C. 2145/91. Bj. T. XXII. 317.) 26. Tekintve, hogy néhai M. Jánosné nemcsak a vádlottat, hanem ennek hozzátartozóit, ezek közt pedig leányát is huzamosabb idő óta és különösen a jelen alkalommal a legérzékenyebben sértette meg a becsületében („rosszak vagytok, az a szajha lányod meg be ne jöjjön a pitvarba, mehet most már a katonák után markotányosnénak"): az ilynemű sértés esetében indokolt a 281. §. 2. bekezdésének alkalmazása. (C. 4039/91. M. f. h. V. 347.) 27. Elhaltnak az a ténykedése, hogy a vádlottat szembeköpte és azután dulakodás közben földhözvágta és ott torkolta, de később ezzel is felhagyott, a nélkül, hogy lényegesebb sértést követett volna el: nem oly cselekmény, mely a 281. §. 2. pontjának alkalmazására elegendő indokul szolgálhatna. (C. 3224/91. M. f. h. V. 347.) 28. Sértett vádlottat minden ok nélkül ütlegelte és rugdostn; vádlott pedig rögtön a szomszédos házban levő lakására futott, elhozta kését és azzal sértett mellébe többször szúrt. E szerint az, hogy vádlott jogtalan és súlyos bántalmaztatása miatt való erős felindulásában rögtön követte el e cselekményt, bizonyítva van. (C. 2275/91. M. f. h. V. 348.) 29. A bántalmazást nem vádlott, hanem sértett kezdette azáltal, hogy vádlottat földre teperte s arezulütötte s vádlott közvetlen ez után követte el a végzetes késszurást. Tekintve már most, hogy a Btk. 281. §-ának 2. bekezdése nem követeli azt, hogy a jogtalanul bántalmazott vádlott testi sértést szenvedjen, hanem elegendő, hogy rajta súlyos bántalom követtessék el: a földre teperés és arezulütés kétségtelenül a súlyos bántalmazás fogalma alá esik. (C. 8796/92. Bj. T. XXVI. 345.) 30. Vádlott az elhaltat tetten érte, midőn ez az ő nejét házasságtörésre csábította. Minthogy a megölt személynek e jogtalan s vádlott becsületét és családi életét mélyen sértő cselekedete okozta vádlottban az erős felindulást; és minthogy a most említett tiltott cselekmény a jogtalan súlyos megsértés fogalma alá vonandó: vádlott cselekménye a 281. §. 2. bekezdése szerint minősíttetik. (C. 5812/94. Bj. T. XXXII. 12.) 31. A megölt egyik társa szidalmazta vádlottat azért, mert ez kenyeréből egy darabot elvett, míg ö lovait itatni volt. E miatt vádlott felingerülve, fejszéjét ennek kezéből el akarta venni, mit az elhalt meglátva, odaugrott, balkezével a fejszét megfogván, másik kezével, melyben semmi sem volt, vádlottat kétszer vagy háromszor a fején megütötte, ez pedig bicskáját hirtelen előrántotta, azzal sértettet oly nagy erővel szúrta mellbe, hogy e szúrás rögtöni halált okozott. Miután e tényállásból kétségtelen, hogy vádlott már a fejszét is azon szándékból igyekezett megkeríteni, hogy ezzel sértettet bántalmazza, holott ez őt csak puszta szóval szidalmazta, de tettlegességet nem kezdett; tekintve, hogy vádlott, miután a fejszét megszereznie nem sikerült, nyomban op;v másik életveszélyes eszközt, bicskát rántott elő s ezt nagy erővel az elhaltnak mellébe szúrta: cselekménye a 281. §. mellőzésével, a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettének minősítendő. (C. 10.204/95. Bj. T. XXXII. 12.) 32. Habár a végzetes lövést megelőzően a vádlott ellenében a megölttöl alkalmazott bántalmazás maga után nyomokat hátra nem hagyott; ámde tekintettel arra, hogy a Btk. 281. §-ának 2. bekezdésének vagylagos rendelkezése szerint az erős felindulást előidézheti oly súlyos bántalmazás is, mely testi sértést, vagy egyáltalában nyomokat hátra nem is hagyott sértéssel követtetett el; tekintettel arra, hogy a hajnál