Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 282. §. 397 való hurczolás, a haj kitépése, mint érzékeny bántalmazás a súlyos bántalmazás fogalmát már magában tartalmazza: vádlott a Btk. 281. §-ának 2. bekezdése alá esö erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében mondatik ki bűnösnek. (('. 981/90. B.j. T. XXXII. 12.) A harmadik bekezdéshez. 33. Tekintve, hogy vádlott, miután neje már három hét óta egészen kimaradt házától, a lelkészhez fordult a kiengesztelésnek békéltetés utján eszközlendö megkísérlése végett s felkereste nejét s kérte, hogv térjen hozzá vissza, ez azonban ismét a legdurvábban elutasította, sőt arra szólította fel, hogy ö is szerezzen más nőt magának, ha pedig nem talál, akassza fel magát: tekintve, hogy később mindketten békéltetés végett a lelkész elé lévén felhiva, vádlott már reggel elment nejéért, együtt indultak a lelkészhez, de ezt otthon nem találván, távozás közben neje újra kijelentette, hogy a lelkészhez is hasztalan járnak, mert ö ennek a szavára sem hajt és kibékülni nem fog; vádlott tehát e kisérletét is meghiúsulva látván, az utczán elváltak, azonban kevés idő múlva hazatérőben véletlenül ismét találkozván, vádlott nejéhez csatlakozva, ezt újból kérte és ostromolta, hogy térjen vissza hozzá és gyermekeihez, ez azonban kijelentette, hogy inkább meghal, mintsem hozzá visszatérjen; tekintve, hogy ezek folytán vádlottnak minden kérése és kísérlete kimerítve és meghiúsulva lévén s belátván, hogy nejének elhatározását megingatni nem képes: kétségtelenül megállapítható, hogy vádlott lelki állapotának izgatottsága ez egymásután következett események által a legerősebb felindulássá fokozódott s a halált okozó lövéseket ily lelki állapotban, előleges megfontolás nélkül intézte nejére. (C. 985/92. M. f. h. V. 343.) 34. Nincs adat arra, hogy erős felindulásban keletkezett szándékot hajtott végre vádlott, midőn leánykáját megölte s ugyanakkor házastársa megölését is megkisérlette. Ugyanis nem a leányka és nem a házastárs valamely cselekedete vagy magaviselete, sem pedig általában nem a vádlott hibáján kivül valamely külső körülmény indította vádlottat az elhatározásra, hanem saját eszméje, mely abból származott, hogy nem bírván magát az ivástól és kártyázástól visszatartani, öngyilkosságot tervezett; nehogy azonban leánykája és házastársa nélküle maradjon: ezek megölését is elhatározta. Tekintve, hogy e szerint épen nem felindulásban keletkezett vádlott ölési szándéka, hanem megfontolás folytán; tekintve, hogy előkészületet is tett a vádbeli cselekmények elkövetésére: ennek következtében azt is kizártnak kell venni, hogy a Btk. 281. g-ában „rögtön végre is hajtatott" szókkal kifejezett feltétel ebben az esetben egyáltalán fenforoghatna. (C. 683/98. Dt. h. f. XII. 80.) 35. A Btk. 92. §-ának ama rendelkezéséből, hogy életfogytig tartó fegyház helyett az enyhítő körülmények nyomatékossága s nagy száma mellett Is tízévi fegyháznál kisebb büntetés nem szabható ki: határozottan következik, hogv a Btk. 281. §-ának 3. bekezdésében meghatározott envhébb büntetési tétel leszállítása egyáltalábon helyet nem foglalhat, miért is a Btk. 92. §-ának alkalmazása és felhívása mellőzendő. (V 8522/99. M. f. h. X. 563.) 36. C. E. H. 4861/909. sz. Felmenő vagy lemenő ágbeli rokonou vagy házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés esetében a Btk. 281. S-ának csak a harmadik bekezdése alkalmazható. (B. H. T. IV. 379. sz.) 282. §. A ki valakinek határozott és komoly kivánsága által biratott arra, hogy őt megölje: három évig terjedhető börtönnel büntetendő. 1. E §. alapján büntettetett az oly egyén megölése, ki öngyilkosságot akart elkövetni. A tényállás az volt, hogy midőn az elhaVt kútba akart ugrani és ehhez előkészületeket tett: vádlott öt meglökte, minek folytán a kútba esett. (ü. 7213/80. Bj. T. I. 276.) 2 A minősítésnél nem kell a 279. §-ra hivatkozni. (C. 0660/84. Bj. T. IX. 245.)