Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 281. §. 395 vádlottal ágyassági viszonyban élt s megölt nőnek az az eljárása, hogy a kérdéses éjjel ruhaneműit összecsomagolva, a házat elhagyni készült, de később e szándékától elállván, a házi dolgok végzéséhez kezdett, vádlottat a fentebb jelzett magasfoku ingerültségbe nem hozhatta: a 279. §. alapján volt elitélendő. (C. 6174/91. Bj. T. XXVI. 348.) 14. Vádlottnak oknélküli kicsúfolása ok az erős felindulás megállapítására. (C. 1448/91. M. f. h. V. 346.) 15. Tekintve, hogy az elhalt vádlottat előbb szóval sértette, azután pedig egy szalmahuzó horoggal megtámadta; ez pedig elegendő volt arra, hogy azt erős felindulásba hozza; és tekintve, hogy azon rövid idő alatt, mig vádlott az utczáról a lakásba puskáért beszaladt, izgatottsága le nem csillapulhatott: igy vádlott a vádbeli cselekményt ingcriiltségónpk folytonosságában követte el. (C. 8554/91. M. f. h. V. 348.) 16. Arra, hogy az erős felindulás a minősítés vagy büntetés enyhítése végett vádlott javára figyelembe vétethessék: a felindulásnak jogos volta nélkülözhetetlen kellék. (C. 11.198/94. Dt. h. f. II.) 17. Tekintve, hogy erős felindulás a tettes javára csak akkor számítandó be, ha annak indító oka nem magának a tettesnek jogtalan eljárása és ha a bűncselekményt önmaga hibáján kivül felköltött ingerültsége alatt rögtön követte el; tekintve, hogy vádlott a vádbeli cselekmény elkövetését megelőzőleg a sértettet és feleségét is több Ízben jogtalanul megtámadta és tettleg bántalmazta; ha tehát nevezett vádlottban erős felindulás keletkezett is, ennek indító oka saját jogtalan bántalmazó fellépése volt; továbbá tekintve, hogy a verekedés és a sértett halálát előidézett testi bántalmazása között egy óránál több idő telt el s ekként vádlott a vádbeli cselekményt nem rögtön, a szenvedett méltatlanság közvetlen hatása alatt, hanem csak később, oly hosszú idő eltelte után követte el, a mely alatt felindulása lecsillapulhatott: ily körülmények közt a Btk. 281. §-a nem alkalmazható. (C. 9008/95. M. f. h. V1IT. 673.) 18. A Btk. 281. §-a alkalmazásának alapja csak az erős felindulás lehet, melyet a tettes személyén kivül álló jogtalan sérelem okozott; ez a korcsmában vádlott felé üveget dobott és öt arczul ütötte, utóbb fájdalmak behatása alatt) keletkezett lelki állapot pedig annak alkalmazását nem indokolhatja. (C. 4626/95. Bj. T. XXXII. 12.) A második bekezdéshez. 19. Tekintve, hogy a verekedést sértett kezdte; tekintve, hogy ez a korcsmában vádlott felé üveget dobott és ő arczul ütötte, utóbb pedig az utczán vádlott után menve, a dulakodást megkezdte és vádlottat megrázta: ezek szerint megállapítottnak vehető, hogy a vádlott erősen felindult állapotban hajtotta végre a vádbeli cselekményt. (C. 11.832/89. M. f. h. V. 348.) 20. Minthogy a vádlott azon, hogy nejét a sértett folyton üldözte és női becsületében ismételten durván megsértette, sőt azt veszélyesen fenyegette is, méltán felindult és felindulása le nem csillapulhatott azon rövid idő alatt, mig nejével a sértettet a szobába bevonszolta: igy ő a vádbeli cselekménvt ingerültségének a dühöngésig fokozott folytonosságában követte el. (C. 3577/89. M. f. h. V. 348.) 21. Tekintve, hogy az arezulcsapás, mint érzékeny bántalmazás, a súlyos bántalmazásnak fogalmát már magában tartalmazza: ennélfogva a fenforgó esetben a 281. §. 2. pontja alkalmazandó volt. (C. 3969/90. M. f. h. V. 348.) 22. C. E. H. 570/891. sz. Minthogy a 281. §. vagylagos rendelkezéséből nyilván kitűnik, hogy nem szükséges, hogy a súlyos bántalmazás által egyszersmind súlyos testi sértés vagy egyáltalában testi sérülés okoztassék, hanem a súlyos bántalmazás fogalma alá esik minden tettleges vagy szóbeli bántalom, mely a fenforgott körülmények között alkalmas volt a felindulás oly magas fokának előidézésére, a mely az ölési szándék rögtöni elhatározásánál és a cselekmény végrehajtásánál az akaratszabadságot elhomályosította; s tekintve, hogy jelen esetben a megölt előleges szóbeli fenyegetés után a nyilt utezán vádlottat bottal megtámadta és többször megütötte, habár az ütés által testi sértést nem okozott: e jogtalan és durva, sőt veszélyes megtámadás a súlyos bántalmazás fogalmának megfelel. (B. H. T. ÍV. 380. sz.) 23. Tekintve, hogy sértett a kérdésben forgó alkalommal vádlott-