Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

388 Btk. 279. §. tikus rohamokban szenved, állandó ideges ingerlékenységgel, s mindenen beteges állapotok agyi bántalomnak a tünetei: ezek szerint vádlott irányában olyképen, mint ép és egészséges szervezetű egyéneknél, a tettre ösztönző czélzatra biztos következtetni nem lehet és így nem is lehet vádlott terhére az ölési szándékot ínegál'apitani, hanem "sak határozott eredményre nem czélzó általános bántalmazási szándék vehető bizonyítottnak. (C. 2711/95. M. f. h. VIII. 654.) 51. Ifi- R. Máté János halálát a vádlott szándékosan idézte elő puskával eszközölt lövés által. Tekintve azonban arra, hogy attól az időtől fogva, a mikor a vádlott vacsorázás közben értesült leányainak ifj. R. Máté János által történt megsértéséről, a vádbeli cselekmény elkövetéséig több óra folyt le, mely idő elégséges volt arra, hogy a higgadt természetű vádlott az indulatai feletti uralmat visszanyerje, még abban az esetben is, ha az emiitett értesülés folytán erős felindulásba jött volna; tekintettel továbbá arra, hogy vádlott cselekményét a higgadt előremegfontolást kizáró jogos harag és mély elkeseredés hatása alatt követte ugyan el, de ezek az érzelmek nem fokozódtak a tett elkövetésekor az öntudatot elhomályosító és az akarat-elhatározás szabadságát korlátozó oly erős felindulásig, minőt a Btk. 281. §-ában előirt enyhébb büntetési tételek alkalmazása feltételez: a szándékos emberölés bűntettében kellett bűnösnek kimondani. (C. 3527/95. M. f. h. VIII. 5(58.) 52. Elfogadható vádlott vallomása, mely szerint ö nejének öngyilkossága által megdöbbenve, a haldokló kezéből a fegyvert ösztönszerűleg kiragadta s a pisztolynak másodszori elsülése vagy ekkor véletlenül, vagy az ő megzavarodása folytán, de szándékosság nélkül történt, mert alig képzelhető, hogy a két lövés közt eltelt néhány pillanat elégséges lett volna arra, hogy vádlottban a szeme előtt végrehajtott öngyilkosság megrendítő hatása alat emberölésre irányzott szándék keletkezett s ezt végre is hajtani megkisérlette volna. Ezek szerint vádlott felmentendő volt. (0. 3857/95. M. f. h. VIII. 059.) 53. Az erős felindulás megállapítása s ennek folytán a Btk. 281. fi-ának felhívása mellőztetett, mert ebben az esetben senki se, a megölt személy pedig legkevésbbé szolgáltatott okot a vádlott ölési szándékának keletkezésére. Vádlott helyzete, melyben gyermeke megölését elhatározta s végrehajtotta: csupán envhitö körülményként jöhet számításba. (C. 5469/97. M. f. h. IX. 567.) 51. Vádlottnak az ismételten megkisérlett öngyilkosságig fokozott lelki izgatottsága a gyilkosság egyik lényeges alkatelemét, a cselekmény megfontolbatását kizárván: a vádbeli cselekmény minősítésére nézve a. tábla ítéletének megváltoztatásával az eljárt törvényszék Ítélete hagyatik helyben. (0 . 9095/99. M. f. h. X. 569.) Részesség. 55. Vádlott egy cseléd biztatására 11 hetes gyermekének megölésére határozta el magát, s e czélból a gyermeket ápolónéjától elvette, az összekötő vasúti hid budai oldaláig elvitte és azt ott egy ismeretlen cselédnek adta, hogy azt a Dunába dobja. A gyermek erőszakos halála tehát vádlott elhatározása folytán és közreműködése mellett következett be és így kétségtelen, hogy vádlott, habár állítása szerint a gyermeket nem ö, hanem jelenlétében az ismeretlen cseléd dobta a vízbe, a vádbeli cselekményben mint tettes vált bűnössé. (C. 6383/91. M. f. h. V. 333.) 56. Batizfalva községben 1890. év elején számos tüzeset keletkezett, melyek által az amúgy is szegény község érzékenyen károsodott A gyanú a K. és P. család tagjai ellen fordult, kik közül többel le is tartóztattak. Minthogy azonban ellenük terhelő adat nem merült fel, szabadlábra helyeztettek. Már a vizsgálat folyama alatt hangoztatták n batizfalviak, hogy ők a nézetük szerinti gyujtogatókat agyon fogják ütni, ha kiszabadulnak. A gyújtogatás gyanúja miatt letartóztatva volt, de később szabad lábra helyezett egyének a községbe érkezvén, megérkezésük hírére a lakosok összesereglettek, a tűzoltó férünk felvették tűzoltószereiket s a község házához siettek, hol a hazaérkezettek voltak. Ott valaki tüzet kiáltván, mindenki az utczára rohant, a hazaérkezettek futásnak eredtek, a községi lakosok utánuk iramodtak és közülük ötöt agyonlőttek. Gyilkosságot egyik bíróság sem állapított meg; az elsöbiróság a Btk. 281. 1. pontja alapján szabta ki a büntetést s legtöbb vád-