Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

388 Btk. 279. §. tikus rohamokban szenved, állandó ideges ingerlékenységgel, s mind­enen beteges állapotok agyi bántalomnak a tünetei: ezek szerint vádlott irányában olyképen, mint ép és egészséges szervezetű egyéneknél, a tettre ösztönző czélzatra biztos következtetni nem lehet és így nem is lehet vádlott terhére az ölési szándékot ínegál'apitani, hanem "sak hatá­rozott eredményre nem czélzó általános bántalmazási szándék vehető bizonyítottnak. (C. 2711/95. M. f. h. VIII. 654.) 51. Ifi- R. Máté János halálát a vádlott szándékosan idézte elő puskával eszközölt lövés által. Tekintve azonban arra, hogy attól az idő­től fogva, a mikor a vádlott vacsorázás közben értesült leányainak ifj. R. Máté János által történt megsértéséről, a vádbeli cselekmény elkö­vetéséig több óra folyt le, mely idő elégséges volt arra, hogy a higgadt természetű vádlott az indulatai feletti uralmat visszanyerje, még abban az esetben is, ha az emiitett értesülés folytán erős felindulásba jött volna; tekintettel továbbá arra, hogy vádlott cselekményét a higgadt előremegfontolást kizáró jogos harag és mély elkeseredés hatása alatt követte ugyan el, de ezek az érzelmek nem fokozódtak a tett elkövetése­kor az öntudatot elhomályosító és az akarat-elhatározás szabadságát kor­látozó oly erős felindulásig, minőt a Btk. 281. §-ában előirt enyhébb büntetési tételek alkalmazása feltételez: a szándékos emberölés bűntetté­ben kellett bűnösnek kimondani. (C. 3527/95. M. f. h. VIII. 5(58.) 52. Elfogadható vádlott vallomása, mely szerint ö nejének öngyil­kossága által megdöbbenve, a haldokló kezéből a fegyvert ösztönszerűleg kiragadta s a pisztolynak másodszori elsülése vagy ekkor véletlenül, vagy az ő megzavarodása folytán, de szándékosság nélkül történt, mert alig képzelhető, hogy a két lövés közt eltelt néhány pillanat elégséges lett volna arra, hogy vádlottban a szeme előtt végrehajtott öngyilkosság megrendítő hatása alat emberölésre irányzott szándék keletkezett s ezt végre is hajtani megkisérlette volna. Ezek szerint vádlott felmentendő volt. (0. 3857/95. M. f. h. VIII. 059.) 53. Az erős felindulás megállapítása s ennek folytán a Btk. 281. fi-ának felhívása mellőztetett, mert ebben az esetben senki se, a meg­ölt személy pedig legkevésbbé szolgáltatott okot a vádlott ölési szándé­kának keletkezésére. Vádlott helyzete, melyben gyermeke megölését el­határozta s végrehajtotta: csupán envhitö körülményként jöhet számí­tásba. (C. 5469/97. M. f. h. IX. 567.) 51. Vádlottnak az ismételten megkisérlett öngyilkosságig fokozott lelki izgatottsága a gyilkosság egyik lényeges alkatelemét, a cselek­mény megfontolbatását kizárván: a vádbeli cselekmény minősítésére nézve a. tábla ítéletének megváltoztatásával az eljárt törvényszék Ítélete hagyatik helyben. (0 . 9095/99. M. f. h. X. 569.) Részesség. 55. Vádlott egy cseléd biztatására 11 hetes gyermekének meg­ölésére határozta el magát, s e czélból a gyermeket ápolónéjától elvette, az összekötő vasúti hid budai oldaláig elvitte és azt ott egy ismeretlen cselédnek adta, hogy azt a Dunába dobja. A gyermek erőszakos halála tehát vádlott elhatározása folytán és közreműködése mellett következett be és így kétségtelen, hogy vádlott, habár állítása szerint a gyermeket nem ö, hanem jelenlétében az ismeretlen cseléd dobta a vízbe, a vád­beli cselekményben mint tettes vált bűnössé. (C. 6383/91. M. f. h. V. 333.) 56. Batizfalva községben 1890. év elején számos tüzeset kelet­kezett, melyek által az amúgy is szegény község érzékenyen károsodott A gyanú a K. és P. család tagjai ellen fordult, kik közül többel le is tartóztattak. Minthogy azonban ellenük terhelő adat nem merült fel, szabadlábra helyeztettek. Már a vizsgálat folyama alatt hangoztatták n batizfalviak, hogy ők a nézetük szerinti gyujtogatókat agyon fogják ütni, ha kiszabadulnak. A gyújtogatás gyanúja miatt letartóztatva volt, de később szabad lábra helyezett egyének a községbe érkezvén, megérkezé­sük hírére a lakosok összesereglettek, a tűzoltó férünk felvették tűzoltó­szereiket s a község házához siettek, hol a hazaérkezettek voltak. Ott valaki tüzet kiáltván, mindenki az utczára rohant, a hazaérkezettek fu­tásnak eredtek, a községi lakosok utánuk iramodtak és közülük ötöt agyonlőttek. Gyilkosságot egyik bíróság sem állapított meg; az elsöbiró­ság a Btk. 281. 1. pontja alapján szabta ki a büntetést s legtöbb vád-

Next

/
Thumbnails
Contents