Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 279. §. 387 S-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettét, melynek az „előre megfontolás" kivételével a halál okozására irányzott szándék és a halált okozó tett szintén ismérvei; tekintve, hogy ámbár vádlott előzőleg több alkalommal s nevezetesen már két nap előtt is fenyegette M. Rebekát megöléssel; tekintve, hogy ámbár e szerint vádlott ölési gondolatának megfogamzásától a véghezvitelig elegendő idő folyt le a gondolat megérlelődésére, a megfontolásra; tekintve azonban, hogy vádlott M. Rebekát a szerelemféltés szenvedélye által felköltött s a vádlott részéről a vele való élés iránt hozzá intézett felhívások határozott megtagadása által fentartott indulat hatása alatt ölte meg: ezeknél fogva vádlott a gyilkosság büntette helyett a szándékos emberölés bűntettében bűnös. (C. 88/93. M. f. h. V. 335.) 4G. Vádlott GO éves mostohaanyjának homlokára éles kapával egy ütést intézett, azután nyakszirtjére a kapával egy másik ütést mért s midőn sértett ennek következtében térdre rogyott, lábával többször annak hasára rúgott. Tekintve, hogy az élet mindennapi tapasztalatai szerint minden ember, a ki ép elmével bir, tudja, hogy éles kapa élével, nagy erővel, más ember fejére intézett csapás a sértettnek halálát okozza; tekintve, hogy azon körülmény, hogy a vádbeli esetben a halál nem a kapával okozott ütések, hanem a hasbarugások, illetve az ezekből keletkezett hashártyalob által idéztetett elő: az ölésre irányuló szándék fenforgását sem ki nem zárja, sem nem gyengíti, mert a rúgás egy önmagában álló külön cselekményként el nem választható annak előzményeitől, hanem ugy ez, valamint az előző bántalmazás együttesen állapítják meg, hogy a tettes akarata azoknak létrehozatala alkalmával mire volt irányozva; tekintve különösen, hogy miután vádlott már az első és második kapavágás intézésénél tudatával birt annak, hogy ezek a sértett halálának előidézésére alkalmasak, midőn a bántalmazást még tovább is folytatta, a halálos eredménynek előrelátása s az ennek létrehozására irányzott szándéka a hasba rúgásnál is ép ugy, sőt e bántalmazás többszörösségénéi fogva még fokozottabb mérvben fennállónak tekintendő: vádlott cselekménye nem a halált okozott súlyos testi sértés, hanem a szándékos emberölés bűntettét állapítja meg. (C. 2003/93. M. f. h. V. 336.) 47. Tekintve, hogy vádlott élénk képzelő tehetséggel biró, rajongásra hajlandó s a megölt sértettel folytatott szerelmi viszonya következtében „exaltált" egyénnek bizonyult, vádlottnatc azon cselekményében, hogy előre való elhatározás következetes végrehajtásával kedvesét szándékosan megölte, azonban az ölésre használt revolverrel magát fejbe lőtte: a Btk. 278. S-ában meghatározott előre való megfontolás ismérvei meg nem állapithatók. (C. 1681/94. Bj. T. XXVII. 6.) 48. Vádlott az elhalt megölését mintegy háromheti idővel előbb már elhatározta s ekként e hosszú idő lefolyása a szándéknak előre való megfontolását tünteti fel. Tekintve azonban, hogy „előre megfontolt szándék" alatt helyes értelmezés szerint oly erős akaratelhatározás értendő, mely higgadtan számolva a felmerülhető akadályokkal s a kitűzött eredmény elérését feltételekhez nem kötve, a gondolatban mindig fokozódó erélylyel és kitartással, tervszerüleg a czél megvalósítására tör; tekintve, hogy vádlott ellenfele megölését csak oly feltétel alatt határozta el, „ha arra épen egy kellő alkalom kínálkozik", de hogy az alkalmat keresni fogja, vagy hogy a cselekményt mikép fogja végrehajtani, arra nem gondolt; tekintve végre, hogy a 22. éves vádlottnak a szerelem szenvedélye által folyton izgatott kedélyállapota a higgadt megfontolás megérlelésére különben sem lehetett alkalmas: mindezeknél fogva az, hogy v. a meghaltat előre megfontolt szándékkal ölte volna meg, nem volt megállapítható. (C. 9215/94. Dt. XL. 58.) 49. Minthogy vádlott lőfegyvert választott a bűntett végrehajtására; minthogy testvérbátyja két lövést tett rövid egymásután következő időközben; minthogy ezek a lövések 5—G lépésnyi távolságból ejtettek; minthogy vádlottnak tudnia kellett, hogy az emiitett távolságból kilőtt söréttöltés testvérbátyján halálos sebet fog ejteni: minthogy az ölésre irányzott szándékot mindezen adatok, de vádlottnak a tett elkövetése után hangoztatott azon nyilatkozata is bizonyítja, hogy: „testvérbátyja többet kínozni rem fogja": mindezeknél fog/a a tábla ítélete megváltoztatik stb. (0. 11.272/94. M. f. h. VIII. 654.) 50. Tekintve, hogy vádlott féloldali htídésben és ezenkívül epilep26*