Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Élelmezés. 28. §. A fegyenczek önmagukat nem élelmezhetik, hanem csak úr. előirt fegyintézeti élelmezésben részesülnek. (B. T. K. 29. §.) M unkakényszer és munkajutalom. 29. §. Minden fegyencz köteles a kijelölt órákban folytonosan és szorgalmasan dolgozni, a munka nemét, — mely az első időben fárasztó legyen, — az orvos előleges meghallgatásával az igazgató határozza meg. A magánelzárásban levő fegyenczek munkáikat zárkáikban teljesitik. 30. §. A munkához való beosztásnál szem előtt tartandó, hogy: a mely fegyencz valamely a fegyintézetben űzött mesterséget tud, lehetőleg abban, vagy valamely hasonló munkában alkalmaztassék; különben pedig tanittassék meg azon munkára, melyet értelmi felfogásának kisebb vagy nagyobb mértékéhez, korához, hajlamához és 'testi erejéhez képest legkönnyebben és leghamarabb megtanulhat, s viszonyainál fogva kiszabadulása után is folytathat. 31. §. Fegyintézeten kivül csupán közmunkára és csak akkor alkalmazhatók a fegyenczek, ha őket a többi munkásoktól elkülöníteni lehetséges. (B. T. K. 29. §.) Közmunkának állaini felügyelet alatt az állam hasznára végrehajtandó munkálatok (kőfejtés, útépítés, gátemelés stb.) neveztetnek. 32. §. A testi egészségre ártalmas munkanemek a fegyintézetben meg nem engedhetők; uj munkanemek csakis az igazságügyminiszterium jóváhagyása mellett honosithatók meg: azoknál fötekintet a fegyencz jövője hasznos biztosítására fordítandó. A munka tiszta jövedelme az államkincstárt illeti meg. 33. §. A fegyenczek munkakedvük ébresztésére, de főleg azon czélból, hogy kiszabadulásuk után rögtön ellátás nélkül ne maradjanak, munkájuk után pénzbeli jutalmat kapnak; e tekintetben három osztályba soroztainak, a következő elvek szerint: az első osztályba soroztatnak azok, kik valamely mesterségben már annyira jártasak, hogy önállóan hibátlan és jó munkát képesek előállítani, s ezenfelül kitűnően jó viseletüek; a második osztályba azok soroztatnak, a kik valamely mesterségben tökéletes képzettséggel ugyan még nem bírnak, de kellő útmutatás és felügyelet mellett elfogadható munkát készítenek, és különben magaviseletük jónak mondható; a harmadik osztályba tartozik minden fegyencz mindaddig, míg mesterségében annyi jártasságot szerez, a mennyi a második osztályba való felvételhez —• a jó viseleit föltétele mellett — megkívántatik; továbbá minden fegyencz, kit az igazgató rossz viselet miatt ezen osztályba soroz vagy leszállít. Szintén harmadik osztályba sorozandó továbbá: minden fegyencz beszolgáltatása napjától számítva három hónapon át, még azon esetben is, ha valamely munkanemet tökéletesen ért; és minden visszaeső bűntettes félévig beszolgáltatásától számítva. Minden fegyencz az általa végzett munka tiszta jövedelmének egy megállapított hányadában, és pedig: az első osztályban egyötöd, a második osztályban egyhatod részben részesül; a harmadik osztályba sorozottak jutalomhányada a segélyalap javára esik. Ha a fegyencz-munkaerö bérbe van adva: a jutalmat a bérleti szerződések határozzák, azonban a különböző munkaosztályok az ily szerződések kötésénél a lehetőségig szintén figyelembe veendők. A házimunkások azon osztály szerint, melybe sorozvák, az elsőben 4, a másodikban 3 krajczár napibért kapnak. Az osztályozást az üzletvezető tiszt ajánlatára, személyes meggyőződés után, az igazgató eszközli. 34. §. A fegyencz büntetési idejének leteltéig, esetleg feltételes szabadságra bocsátásáig, nem kapja meg jutalomdijait, hanem azok az ellenőr által vezetendő főkönyvben személyenkint nyitandó számlákon,