Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 34. §. 25 valamint a neki kézbesítendő munkakönyvben, javára iratnak, és gyümölcsözöleg kezeltetnek. Azonban az ezen pénzek után járó kamat nem a fegyenczet illeti. (Lásd 41. §.) 35. §. A fegyenczek keresménye végrehajtás alá nem esik; de azon kárt, melyet a rájok bizott munkaanyagban, vagy az intézet tulajdonához tartozó tárgyakban rosszakaratból vagy vétkes vigyázatlanság által okoznak, kötelesek az igazgató határozata alapján keresményükből megtériteni. Az egyes iparágak megtanulásával járó elkerülhetetlen anyagrontás és a véletlenül bekövetkezett kár esélye, az intézeti iparüzletet terhelik. Kedvezmények. 36. §. A fegyencz büntetésének ideje alatt keresményével nem rendelkezhetik s igy azt el sem költheti; csak kivételképpen engedhető az meg a jobb viseletüeknek, a következő czélokra: a) szegény szülők, házastárs, gyermekek vagy testvérek segélyezésére; b) országos csapásoknál jótékonyság gyakorlására; c) a büntette által okozott kár önkéntes megtérítésére vagy kárpótlására; d) szappan, fogkefe, fésű, ruhaseprü, fény máz stb. tiszttitási czikkekre, ivópohárra és evőeszközökre; e) a kiszabadulás után folytatni szándékolt mesterség műszereinek vagy anyagszereinek beszerzésére; f) erkölcsös, vagy tanulságos könyvek vásárlására, iró- s rajzszerekre és levelek bérmentesítésére; g) jobb élelmi czikkekre (szalonna, fehérkenyér, tej, vaj, turó, gyümölcs, czukor, s ef.) és fél liter borra, minden hónapban egyszer, továbbá a kir. Ö Felsége születése és Szt.-István király napján, de csak azon kitűnően jó viseletüeknek, akiket az igazgató e kedvezményben esetröl-esetre részesíteni méltónak tart. 37. §. A föntebbi kedvezmények közül a g) Alattiakra a munkajutalomból a kitűnő viseletű fegyenczek, a megrovás alá nem esők, részt költhetnek el; a fegyelmi fenyítékek szigorúbb nemével (80. §. 3—8-ik pontja) sújtottak ezen fenyíték kiállásától számítva, a visszaesők pedig a fegyintézetbe való beszállításuktól fogva egy éven át e czimen semmit, azután pedig jó viselet mellett % részt költhetnek el; a többiekre elkölthető összegek meghatározása az igazgatóság belátására bizatik. 38. §. A dohányzás, bagózás és burnótozás szigorúan tiltatik. 39. S. Az elhalt fegyencz keresménye, a temetésre fordított öszszeg levonása után, az illetékes gyámhátóság utján a szegénysorsu özvegynek, keresetre még nem képes gyermekeknek és a munkaképtelen szülőknek kiadatik; ilyenek nem létében a fegyencz-segélyalap javára számoltatik el: a magával hozott s levélben kapott pénzek és egyéb értékek a tartási költségekre fordíttatnak, vagy ha ezek kifizetve volnának, a törvényes örökösöknek minden esetben kiadandók. 40. §. Azon pénzek, melyeket a fegyencz magával hozott az intézetbe, vagy a melyek számára ajándékkép küldetnek be, a 34. §-ban irt szabály szerint kezeltetnek azon megszorítással, hogy ily pénzen a fegyencz a 36. §. g) pontja alatt emiitett kedvezményekben nem részesíthető. E pénzek a fegyenczek kiszabadulásakor kamatostul adatnak ki. 41. §. A fegyenczek munka-jutalmának kamatjai a következő czélokra fordíttatnak: oly fegyenczek fölruházására, kiknek kiszabadulásukkor ruhájuk nincsen és ezt keresményükből sem képesek szerezni; továbbá elhalt fegyenczek temetésének költségeire, ha azok hátramaradt keresménye ezekre elég nem volna; végül oly teljesen vagyontalan kiszabadulóknak 20 frtot meg nem haladható összeg erejéig való mérsékelt segélyezésére, a kik az igazgató, lelkész és tanitó megegyező véleménye szerint, megjavulásuknak kétségtelen jeleit adták. 42. §. A fegyencz kiszabadulásakor az öt illető pénzből csak annyit kap kezeihez, a mennyi megteendő útjára elegendőnek mutat-