Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 278. §. 373 lekményt sokkal súlyosabbá minősítő dolognak azon hatás tulajdoníttatnék, hogy e súlyosító mozzanat az egy ekként kimerített, teljesen befejezett bűntett bűnös voltát nemcsak, hogy nem fokozza, hanem hogy ennek büntetendő miségét és minőségét teljesen megszünteti, azt büntetlenné változtatja, ez pedig a Btk. egész rendszerével ellenkezik s ez ugy kriminalistikailag, valamint logikailag tarthatatlan: ennélfogva vádlott a Btk. 278. §-a alá eső gyilkosság 65. §-a szerinti kísérletének bűntettében bűnösnek mondatik ki. (C. 1893. M. f. h. V. 230.) 6. Ama kérdésre vonatkozóan, hogy vádlott cselekménye a gyilkosság büntette befejezett kísérlete tényálladékának megállapítására alkalmas-e? vagyis hogy forog-e fenn a Btk. 65. §-ában körülirt és büntetés alá vonható kísérlet? irányadóul szolgálnak a következők: a Btk. 65. §-ában körülirt kísérletnek feltétele elsősorban a büntetendő cselekmény elkövetésire irányult szándék, másodsorban pedig oly cselekmény, melyben a szándék megvalósításának törekvése megismertessék és mely cselekmény a szándékolt büntetendő cselekmény elkövetésének megkezdését magában foglalja. A fenforgó esetben a vádlott által sértett háza falához tett anyag dynamit volt, tehát oly anyag, mely rendkívül erős erejénél fogva életveszélyes eszköznek tekintendő: a szakértők véleménye szerint pedig a vádlott által használt robbantó anyagnak legalább is 106 gramm dynamitnak kellett lenni, mely mennyiségben ez anyag megfelelő elhelyezés és a ház falának kellő ellenállási minősége mellett sértett háza felrobbantására feltétlenül elég lett volna; bebizonyítva van továbbá, hogy a vádlott a dynamitot a ház felrobbantására is elég mennyiségben sértett háza falának, rendes alvóhelyének megfelelöleg elhelyzeve, annak kanóczát meggyújtva, nyomban oly távolságra szaladt, hogy az általa meggyújtott kanócz eloltásának lehetőségét magától kizárta, s ezek által sértett élete kioltására tőle telhetően mindent megtett, tehát a szándékos ölés megkezdését elkövette, s hogy cselekménye a szándékolt eredményre nem vezetett, vagyis, hogy a véghezvitel be nem fejeztetett, az merőben vádlott szándékán kívül esö természettani körülményeknél fogva maradt el: ennélfogva tekintve, hogy a büntetendő kísérlet tényálladékának a szándékolt eredmény bekövetkezésének elmaradása feltétele; továbbá tekintve, hogy a használt eszközre vonatkozóan a büntetendő kísérlet fenforgása csakis az esetben veendő kizártnak, ha az eszköz általában alkalmatlan volt annak elérésére, ami pedig jelen esetben elő nem fordul; vádlott terhére a gyilkossás; büntette kísérletének tényálladéka megállapítandó volt. (C. 3223/93. Bj. XXVI. 276.) 7. Vádlott az estét bevárva, sértett üzlete előtt lesbe állott s az utczára gyanútlanul kilépett sértettre 3—4 lépésnyi távolságra egymásután két lövést tett, az erre menekülő sértett után annak üzlethelyiségébe is behatolt, a hol harmadízben is lőtt s a további lövésekben csak sértett nejének közbelépése által akadályoztatott meg, mely cselekményei által sértett testén 20 napnál tovább tartott testi sértéseket okozott. Tekintve, hogy e szerint vádlott sértett megölésének szándékát előre megfontolta, a mely szándék előre megfontoltságnak volta hónapok előtt keletkezett elkeseredése által kizártnak vagy megzavartnak nem vehető; tekintve, hogy a vádlott előre megfontolt szándékból, az emberi élet kioltására alkalmas eszközzel (forgópisztolylyal) követte el sértett ellen a vádbeli merényletet, a mely vádlott akaratán kivül eső oknál fogva, nem eredményezte sértett halálát: ezeknélfogva vádlott a Btk. 278. §-a alá eső gviikosság bűntettének kísérletében bűnös (C. 10051/94. M. f. h. VIII. 623.) 8. Gvilkossági kísérlet miatt elitélt 17 éves vádlott (87. §.) 3 évi fegyházra" ítéltetett (C. 2833/95. Bj. T. XXX. 18.). 9. Tekintve, hogy vádlott az ölésre irányzott szándék elhatározása s ennek folytán a revolver megszerzése után huzamos időn át előbb férjének lakása előtt leselkedett, utóbb a végrehajtáshoz alkalmasabb helyet keresett s azt kitudakolván, onnét ismét huzamosabb időn át lesben állva tette a lövéseket; tekintve, bogy az elkeseredettség mint tettre indító ok, valamint az elhatározás és végrehajtás közt eltelt hosszú időn át tanúsított izgalom, mint a bűnös öntudat hatása a szándék megfon-