Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

372 Btk. 278. §. séges minden egyéb kellék megvolna is, mégis csak a gyilkosság kísérletében bűnös. (C. 10.578/82. Bj. T. V. 178.) 4. Gyilkosság kisérlete állapíttatott meg, midőn vádlott dynamitrobbantás által akarta mostohaanyja életét kioltani, de ez nem tartózkodott a felrobbantott helyifiégben. (C. 2023/92., J. 92., 95.) 5. (Cs.) Tekintve, hogy vádlott el volt szánva férjét megölni; tekintve, hogy e szándékának megvalósítása végett szerezte meg egy nappal a cselekmény foganatosítása előtt az úgynevezett „szerecsika" szert, amelyről tudta, hogy az emberi gyomorba bejutva, annak, ki e szert beveszi, rendszerint halálát okozza; tekintve, hogy vádlott e szerből annyit kevert a férjének szánt pálinka közé, a mennyi az orvosi és vegyészszakértök szerint elegendő az emberi élet kioltására; tekintve, hogy vádlott, miután pálinka-iváshoz szokott férjének figyelmét a pálinkára irányozta, a méreggel kevert pálinkát kitette a szekrény tetejére s ezután kiment a szobából; tekintve, hogy a férj ép ugy, mint ezt a neje előre látta és tervezte, ez utóbbinak a szobából való távozása után azonnal felkelt ágyából, levette a szekrény tetejéről a pálinkás üveget és egy kortyot a mérgezett italból lenyelt; tekintve, hogy a „szerecsika", vagyis „higanychlorid" alkalmas szer nemcsak az ember egészsége megrontására, de az ölésre is; tekintve, hogy vádlottnak akaratán kivül történt az, hogy férje a neki szánt mérgezett pálinkát, melynek elköltéséhez már hozzáfogott, nem itta ki egészen, hanem az ivást a pálinkában feloldódott mérges szer rendkívül fanyar fém-ize miatt abbanhagyta; tekintve, hogy eszerint az emberélet kioltására nem absolute alkalmatlan szernek nem azon mennyiségben való kiivása, mely a halálos eredmény okozására megkívántatik, egyedül az áldozatul kiszemelt férjnek a további ivástól való elállására vezetendő vissza; tekintve, hogy azáltal, mert vádlottnö férje a méreggel kevert pálinkának csupán egy csekély részét itta ki, s hogy ennélfogva a neki szánt méreg-mennyiségnek csak egy csekély része jutott be belső szerveibe, nem vesztette el a neki szánt üvegben tartalmazott anyag „méreg", illetőleg „megmérgezett ital" természetét, hanem csakis az nyert gyakorlati érvényesülést, hogy az egész mennyiségében halált okozó anyagnak kiivott részében tartalmazott méreg-mennyiség nem volt elégséges az élet kioltására; tekintve, hogy az egész mennyiségben halálos, de a kiivott nsteanyi stégben erre elégtelen pálinka e szernek a vádlottnö által szándékolt eredmény okozására nem „absolute", hanem csupán az áldozat által használt mennyiségben, tehát csakis „relatíve" alkalmatlan voltát állapítja meg; tekintve, hogy a szándékolt bűntett elkövetésére, tehát a bünüs eredmény okozására csupán relatíve alkalmatlan eszköz — szer — a büntetendő kísérletet épp oly kevéssé zárja ki, mint nem zárja ki azt a tettesnek az alkalmas szerrel való ügyetlen elbánása, mint például az élesen töltött puskával való rosszul czélozás, vagy a kiszemelt áldozatnak szerencsés mozdulata, vagy a fegyvernek hibás, mint nem elegendő erős, vagy pedig részben erejét veszített lőporral való megtöltése; tekintve, hogy a fenforgó esetben a büntetendő kísérlet kizárása annál kevésbé fogadható el, mert tény lévén az, hogy vádlottnö szándékosan és annak előrelátásával, hogy abból férje okvetlenül inni fog, kevert mérget a pálinkába és helyezte el azt az áldozatul kiszemelt férj szemléletének kitett nyilt helyre; továbbá tény lévén, hogy a férj e pálinkából neje előrelátásához és szándékához képest valóban ivott is: ezzel a Btk. 309. §-a első bekezdésének második esete, vagyis a mérgezés bűntettének súlyosabb esete teljesen kimerittetett és e bevégzett bűntett létrejött volna még akkor is, ha vádlottnö szándéka nem lett volna férj halálának okozására irányozva, sőt még az esetben is, ha e szándékot vádlottnö egyenesen kizárta volna czélzatával; tekintve, hogy az alsóbbfoku bíróságoknak az az érvelése, hogy vádlottnö e valamennyi tény elemeiben kimerített bűntett, sőt mindenik más büntetendő cselekmény alól felmentendő lenne azért, mert saját maga bevallása szerint kétségtelenül mérget tartalmazó ital keverésénél és elhelyezésénél szándéka egy sokkal súlyosabb eredményre, egyenesen férje halálának okozására volt irányozva: meg nem állhat; tekintve, hogy ez érvelés szerint — egy minden tényelemében bevégzett bűntetthez — a Btk. 309. §-ában meghatározott mérgezés bűntettéhez hozzájáruló, a cse-