Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

368 Btk. 273—275. §§. 273. §. Holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés is a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő. A bűnvádi eljárás megindítása azonban csak a megholtnak gyermekei, szülői, testvérei vagy házastársa által indítványozható. Ezen szabály alkalmazandó azon esetben is: ha a rágalmazott vagy sértett a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetésekor még éleiben volt, de a bűnvádi eljárás megindítását halála előtt nem indítványozta. 1. Lásd a 141. §-náJ az 1. és a 270. §-nál a 9. pont alatt. 2. Vádlott magánvádlónak holt atyjáról többek előtt s többeknek megbotránkozására azt állította, hogy az Pék Györgynek kerekét ellopta és azért az akkori községi elöljáróság által meg is büntettetett. Vádlott a holt emlékét becsmérlő állításának bizonyítását is megkisérlette; minthogy azonban az állított tényt az általa felhívott tanuknak hittel megerősített vallomása által sem volt képes bizonyítani, jóllehet e bizonyítás részére a Btk. 264. §-ába ütközőleg megengedhetőnek sem tekinthető: vádlott e cselekménye a Btk. 258. és 273. §-aiba ütköző rágalmazás vétségét állapítja meg. (13.690/82. Bj. T. VI. 303.y 3. A fennálló joggyakorlat szerint a holtak s 111. időközben elhaltak ellen elkövetett rágalmazás esetében az exceptio veritatisnak nincs helye. (C. 1556/90. Ü. L. 91. 25.) 4. C. Jc. 11.519/906. sz. A Bp. 41. §-ának az a szabálya, mely szerint a Btk. 258. és 261. §-aiban meghatározott rágalmazás és becsületsértés vétsége esetében a sértett mint főmagánvádló a kir. ügyésznek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül vádat emelhet, a holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés (Btk. 273. §-u) eseteiben is alkalmazandó. Ennélfogva a holtak ellen elkövetett, a Btk. 258. és 261. §-ai alá eső rágalmazás és becsületsértés miatt megindított bűnvádi ügyek nem tartoznak azok közé, melyekben a járásbíróság előtt a tárgyalást a Bp. 539. §-ának első bekezdése értelmében az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül nem lehet megtartani. (B. 11. T. I. 48. sz.) 274. §. Kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés esetében mindaddig, mig az egyik fél indítványára megindított bűnvádi eljárás befejezve nincs, jogában áll a másik félnek is, az ellene elkövetett sértés miatt a bűnvádi eljárást megindítani, habár az elévülés határideje már lejárt volna. (112. §.) 275. §. Nyomban viszonozott kölcsönös becsületsértés esetében a bíróság a bűnösségnek megállapítása mellett, a büntetés alul mindkét felet, vagy csak azok egyikét felmentheti. (A 274. és 275. §§-hoz.) 1. A Btk. 275. §-a csak a nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés eseteiben lévén alkalmazható, ennélfogva a büntetésnek alkalmazása egyik vádlott ellenében sem volt mellőzhető. (O. 16 861/82. Bj T. VI. 91.) ' 2. A védekezés becsületsértéssel viszonvádnak tekintendő. (Bj. T. 335.); a viszonvádat kifejezetten elő kell terjeszteni (XV. 231.); a bűnösség csak az egyik félre is megállapítható (XIV. 121.): a büntetés alól mind a két fél felmenthető. (XX. 104.) 3. A Btk. 274. §-ában kiterjesztett inditványi határidő akkor is