Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 276—277. §§. 369 figyelembe veendő, ha a kölcsönös becsületsértés nem nyomban viszonozott volt. (C. 5181/94. Bj. T. XXX. 4.) 4. Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testi sértés esetében az a bíróság, amely az egyik vád alapján az eljárást megindította, mindaddig, míg az eljárást Ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik vád alapján való eljárásra is, a mennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A bíróság ezeket :i', ügyeket egyesitheti, együttesen tárgyalhatja és egy Ítélettel intézheti el. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés miatt emelt viszonvád esetében mindazáltal ezeket az ügyeket együttesen kell tárgyalni és egy ítélettel elintézni. Az egyik vád elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárás folytatását. (Bp. 23. §.) 5. C. E. H. 3974/905. sz. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés esetében a büntetésnek a Btk. 275. §-a alapján való mellőzése vagy kiszabása miatt semmiségi panasz nem érvényesíthető. (B. H. T. ÍV. 469. sz.) 6. C. E. H. 8387/905. A Btk. 275. §-ának esete nem büntethetőséget kizáró ok. (B. H. T. IV. 375. sz.) 7. C. Je. 2905/906. sz. A Btk. 275. §-ában foglalt annak a rendelkezésnek az alkalmazása, mely szerint nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés esetében a bíróság a büntetés alól mindkét felet vagy csak azok egvikét felmentheti, mindkét fél bűnösségének megállapítását tételezi fel. (B. H. T. I. 49. sz.) 276. §. Ha magánfél indítványára indíttatott meg a bűnvádi eljárás (113. §.) és az indítványát visszavonta, vagy a vádlott jogérvényesen felmentetett: az utóbbi, a rágalmazás miatt, a mennyiben a bamis vád esete fenn nem forogna, a visszavonás vagy felmentés napjától számítandó három hó alatt indíthatja meg vádlója ellen a bűnvádi eljárást. 1. Felmentés esetén a három havi határidő a curiai határozat hozatala napjától számítandó. (C. 4117/86. Bj. T. XIII. 307.) 2. Az 1889. évi május hó 13-án hozott s az ugyané napon jogereJiivé vált járásbirósági itélet alapján vádlott ellen a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétsége miatt 1890. febr. 13-án tétetett feljelentés; mely ügyben a törvényszék a jelen elbírálás tárgyául szolgáló ítéletet hozta. Tekintve, hogy a Btk. 276. §-a azt rendeli, hogy ha a vádlott jogérvényesen felmentetett, ez utóbbi a rágalmazás miatt a felmentés napjától számítandó három hó alatt indíthatja meg vádlója ellen a bűnvádi eljárást; tekintve, hogy sértett az ellene emelt vád alól már 1889. máj. 18-án mentetett fel jogérvényesen és ennek folytán a vádlott ellen a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt a büntető eljárást a most meghatározott időtől kezdve három hó alatt, azaz 1889. évi augusztus 18-áig kellett volna megindítani: ennélfogva, miután sértett vádját csak jogérvényes felmentésétől számított három hónapon tul terjesztette elő: az elkésettnek tekintendő. (Bp. t. 2268/94. M. f. h. V. 288.) 3. C. E. H. 1638/907. sz. Nem közhatóság előtt lefolytatott fegyelmi eljárás az indítvány előterjesztésének határidejére befolyással nincsen. (B. H. T. IV. 376. sz.) 277. §. Rágalmazás és becsületsértés miatti elitéltetés esetében a sértett félnek kivánatára megrendelendő: hogy az itélet egész terjedelmében, indokaival együtt, az elitéltnek költségére, azon vidéknek, hol a büntetendő cselekmény elkövettetett, valamelyik lapjában és ha ott lap nem jelenik meg, a sértett fél által megjelölt belföldi lapban tétessék közzé. Ezen kívánság a tárgyalás folyama alatt fejezendő ki. Büntető Törvény. 24