Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

350 Blk. 263. §. lott tehát a Btk. 202. §-ába ütköző becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek (C. 4819/94. T>. XXXVIII. 63.). Szándék. 38. Tekintve, hogy a rágalmazás és illetőleg becsületsértés eseteiben Btk. 75. §-a meghatározásának megfelelőleg a cselekmény büntethetőségének alapfeltétele a sértett ártalmára irányuló szándék; tekintve, hogy ebben az esetben egyáltalában nem állapitható meg, hogy vádlott a vádbeli cselekményt a sértett kir. segédmérnök irányában ilyen czélzatos szándékkal követte volna el s illetőleg a nevezett sértett részéről neheztelt tényállításokat ugyanezzel a czélzattal híresztelte volna; tekintve ugyanis, hogy vádlott ténykedése csupán abból állott, hogy egy jó ismerősének egy ízben elbeszélte, miként S. J. a sértett közhivatalnok felöl mily dolgokat híresztelt és egyúttal a tanú arra is kérte, hogy az iránt hallgatná ki magát S. J.-t is és azután adná tudtára az egészet dr. H. K.-nak, mint a sértett fél barátjának, valamint sógornőjének is, a kinek házában a sértett bejáratos volt; tekintve, hogy a szerint vádlott a S. .T.-töl hallott vádbeli tényállításokat a forrás megnevezésével dr. H. K. és W. J. tanuknak csakis sértett érdekében és azzal a jóakaró czélzattal mondta és beszélte el, hogy a felőle szárnyaló híresztelésekről tudomást szerezve, a rágalmazó ellen fordulhasson: mindezeknél fogva vádlott bűnössége nem állapitható meg (C. 017/90. M. f. h. VIII. 608.). Halmazat. 39. Ha a vádlott által a panaszló közhivatalnok irányában szóval és tettel elkövetett sértések egy elhatározás következtében s egyfolytában történnek: a kihágási törvény 46. §-ának enyhébb büntetése alá eső esete a Btk. 262. §-ának súlyosabban büntetendő vétségébe beolvadtalak tekintendő (C. 3850/83. M. f. b. V. 299.). 40. Tekintve, hogy vádlott azon nyilatkozatával, hogy a felettes tisztek katonai szolgálatának ideje alatt mind zsebében voltak, oly tényt állított többek előtt nyilvános helyen, mely valódisága esetén az illetők ellen legalább is fegyelmi eljárás megindítására okul szolgálhatott volna; tekintve mindazonáltal, hogy e nyilatkozata egy akaratelhatározásnak kifolyása volt és hogy ugyanazon szavakkal, ugyanazon testület irányában használtatott, hogy ennélfogva anyagi bűnhalmazat nem forog fenn: vádlott a Btk. 258. §-ába ütköző és a 262. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségében mondatik ki vétkesnek (C. 11.772/88. M. f. h. V. 301.). 41. Mellőzendő volt a büntetés kiszabásánál a Btk. 96. §-ára való hivatkozás és ezzel egybefüggően a büntetésnek összbüntetésként való tekintése is, mert vádlott cselekményei közül csak egy esik tzabadságvesztés-büntetés alá (C. 3333/92. M. f. h. V. 303.). 42. Vádlott egyes személyeket meg nem nevezve, erre való tekintet nélkül, általánosságban intézte az együttlevő községi képviselők ellen a sértő kifejezéseket és igy nem egyes személyek tekintendők megsérelmezetteknek, mely esetben a személyek száma szerinti bűnhalmazat állott volna elő, hanem a képviselőtestület, mint erkölcai egység lön megsértve (C. 451/95. Bj. T. XXXI. 25.). 263. §. Rágalmazás és becsületsértés esetében az állított tény, illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyítása meg van engedve, ha: 1. a sértett közhivatalnok vagy hatóságnak tagja, s az állítás vagy kifejezés hivatásának gyakorlatára vonatkozik; 2. a büntető eljárás, az állított tény miatt, az állítás idején már meg volt indítva;