Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 262. §. 355 s nevezetesen ehhez nem szükséges még annak a bebizonyítása is, hogy a tett nyilatkozatot többen is meghallották (C. 5359/95. Bj. T. XXXII. 5.). 31. A Btk. 262. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladékához, mint törvényes ismérv a sértés elkövetésének nyilvánossága szükséges. A törvény nem állapítja meg ugyan a nyilvánosság fogalmához szükséges személyek számát; a Btk. 258. és 262. §-ai tartalmának egybevetéséből azonban kétségtelen, hogy a Btk. 262. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladékához nagyobb nyilvánosság szükséges, mint a Btk. 258. §-a szerint minősülő rágalmazás vétsége tónyálladékának megvalósulásához, mert különben a Btk. 25S. §. fogalmi meghatározásán felül a Btk. 262. §-ában a nyilvánosságnak különös hangoztatására szükség nem lett volna. Minthogy pedig a panasz tárgyául szolgáló levél csupán három ember kezén fordult meg addig, a mig a községi biró kezéhez jutott s minthogy egyébként a vizsgálat arra sem szolgáltatott adatot, hogy a fentiek is értesültek a kérdéses levél tartalmáról: a Btk. 262. §-a által megkövetelt nyilvánosság hiánya miatt a terhelt ellen rágalmazás vétsége miatt megindított eljárást megszüntetni kellett (C. 6954/96. M. f. b. VIII. 612.). 32. Miután három tanú jelenléte a nyilvánosságot meg nem állapítja, de nem állapítja azt meg egymagában az sem, hogy a cselekményt vádlott a magánvádló hivatalos helyiségében követte el: ennélfogva vádlott a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében mondatik ki bűnösnek (C. 6489/96. M. f. h. IX. 548.). 33. A belügyminisztériumhoz intézett beadványban tett rágalmazó nyilatkozat a B. T. K. 262. §-ának szempontjából nem nyilvános (C. 5217/902. B. D. III. 50.). 34. Vádlott L. járásbírósághoz intézett levelében és nyilt levelező lapon használt vele szemben sértő kifejezéseket. Minthogy pedig nyilt levelező-lapon használt s a járásbiró hivatali működésére vonatkozó s meggyalázó kifejezés az elkövetés nyilvánosságát megállapítja: a B. T. K. 262. §-ában nyilvános becsületsértés vétségét képezi (C. 1207/903. M. f. h. XIV. 213.). 35. C. E. H. 8114/935. sz. Egymagában az a tény, hogy rágalmazó állitások valamely hatósághoz beadott iratban használtattak, a nyilvános rágalmazás vétségének tényálladékát nem állapítja meg. (B. H. T. IV. 371. sz.). Nyilvános becsületsértés. 36. Vádlottnak a község közgyűlésében panaszos községi biróra irányzott ama szavai, hogy a bizonyos községbe vezető útnak engedélyezése azért történt, mert „talán a bírót valaki oldalba lökte", gyanúsító meggyalázó kifejezés ugyan, de meghatározott tényt magában nem foglalván, nyilvános becsületsértés vétségét állapítja meg. (C. 506/92. J. 92.). 37. Vádlott, midőn a községi képviselőtestület egyik ülésén megtámadva a megyének azt a határozatát, melylyel az árvapénznek kezelése nem többé a. dunavecsei takarékpénztárra, hanem vagy az „első dunavidóki takarékpénztár"-™., vagy a „dunavecsei hitelszövetkezet"-re bízatott, ama valótlan tényt állította, hogy ez a határozat annak az eredménye, hogy panaszos főszolgabíró a megyét a közgyülésjn félrevezette. Ezzel az esetben, ha bizonyítottnak volna vehető panaszosnak a kérdéses közgyűlésen és a határozathozatalban részvétele, panaszost hivatali kötelességének megszegésével és a benne helyezett bizalom megsértésével gyanúsította. És e tekintetben nem szolgálhat mentő körülményül a Btk.-nek a tábla által felhívott 263. §. 5. pontja nyomán az, hogy vádlott volt a megye által háttérbe szorított takarékpénztárnak, panaszos pedig a megye által előnyben részesített hitelszövetkezetnek az igazgatója, mert ha vádlottnak érdekében is állott, hogy az általa képviselt takarékpénztárra nézve sérelmesnek tartott megyei határozat megváltoztassák, ez a körülmény annál kevésbbé adott neki jogot arra, hogy a szolgabiróra hivatali állásával össze nem férő részrehajlást ráfogjon és ellenébon mélyen sértő kifejezéseket használjon, mert panaszos szolgabírónak ama közgyűlésen való részvéte bizonyítva nincsen. Vád23*