Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 261. §. 349 jesztvc nem lön, hanem annak a hatósághoz történt benyújtásával (telekkönyvi kérvény) befejezést nyert, & vádlottaknak a sértett fél személye ellen irányuló meggyalázó cselekménye, mely benyújtásnak czélja pedig nem a képes ábrázolat terjesztésére volt irányozva: becsületsértés. (C. 48.370/90. Bj. T. XX. 35.) 34. Becsületsértés: nő hajának erőszakos levágása. (Bj. T. XII. 18.); kigunyolás szamárfülek mutatása és lónyerités utánzása által. (XXIV. 55.) 35. A káros, ki a megfogott tolvajt meztelenre levetkőzteti és ilyen állapotban elereszti, ha ezálal közbotrány nem okoztatott: becsületsértésben vétkes. (C. 1836/92. Bj. T. XXV. 150.) 36. Vádlott, holott közte és sértett közt évek óta tartó elkeseredés uralkodik, a sértettnek üzlethelyiségébe bement és az ott jelen voltak szemeláttára nadrágjának illető részén át szeméremtestét megfogván, a sértettnek kifejezetten oda, kínálta. E cselekmény a panaszosnő ellen elkövetett és a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét állapitja meg, annál is inkább, mert vádlott ezt a cselekményt a jogos indok nélkül felkeresett sértettnek üzlethelyiségében, 10—17 éves életkorú leányok jelenlétében követte el. (C. Í24/93. M. f. h. V. 295.) 37. Vádlott a tőle tévedésből elvitt gyöngyöt panaszos nyakáról az utczán nyilvánosan letépte. Vádlottnak e cselekménye a Btk. 261. §-a szerinti becsületsértés vétségének alkatelemeit magában foglalja. (C. 2205/94. Bj. T. XXIX. 11.) 38. I. r. vádlott 1 irtot igért II. r. vádlottnak, hogy ez köpjön be az ablakon át panaszos szobájába, a mit ez meg is tett; tekintve, hogy vádlottak ezt beismerték: őket a becsületsértés vétségében vétkesnek kellett kimondani mert valakinek az ablakán beköpni, meggyalázó cselekmény. (C. 10.885/95. Bj. T. XXXI. 13.j 39. Vádlottnak az a cselekménye, hogy B. I. és S. I. csendőröket szamárnak, taknyosnak nevezte, azokra szamárfüleket mutatott: a Btk. 261. §-a szerinti bűncselekmény tényálladékát képezi. Azonban, minthogy a közcsendőr nem hatósági tag, hanem csak hatósági közeg, s a, vád alapjául szolgáló cselekmény elkövetésénél az a nyilvánosság is hiányzik, a melyet a Btk. 262. §-a feltételez: vádlott ellenében a Btk. 202. §-a szerint minősülő becsületsértés nem állapitható meg. (C. 1717/903. Bj. T. XLVI. 73.) 40. C. E. H. 4552/907. sz. Az, hogy valamely meggyalázó kifejezés feltételes alakban használtatik, nem zárja ki a becsületsértés tényálladékát. (B. H. T. IV. 368. sz.) 41. C. E. H. 484/908. sz. A meggyalázó kifejezéseknek tréfás vagy élezés alakba burkolása nem zárja ki a becsületsértés vétségének tényálladékát. (B. H. T. IV. 369. sz.) 42. C. Je. 7825/908. sz. A Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége nemcsak meggyalázó kifejezés használata, hanem olyan cselekmény_áltaJ is elkövethető, mely akár egyes személy, akár pedig egyesület irányában a megvetésnek, vagy a kisebbítésnek kifejezésére \agyis meggyalázásra alkalmas. (B. H. T. III. 225. sz.) 43. C. Je. 7112/910. sz. A becsületsértés tényálladéka abban az esetben is létesül, ha az, akire vonatkozóan a meggyalázó kifejezés használtatott, névszerint nem neveztetett ugyan meg, de annak kiléte iránt a fenforgó körülmények között kétely nem merülhet fel. A községi képviselőtestület tagjának az a joga, melynél fogva a közgyűlésen tárgyalt ügyre véleményét szabadon nyilváníthatja, annak eközben a gyűlés tagjai közé nem tartozó harmadik személyek irányában elkövetett becsületsértésért való büntetőjogi felelősségét nem zárja ki. (B. H. T. IV. 370. sz.) Tettleges becsületsértés. 44. Ha a szándékos tettlegesség által egészségháboritás okoztatott: testi sértés forog fenn; ha ilyen nem okoztatott és a tettlegesség mellett meggyalázó szándék bizonyíthat: akkor a cselekmény becsületsértés. (O. 6610/81. M. f. h. V. 292.)