Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

.",48 Bfk. 261. §. kifejezés, hogy „készebb leszek meghalni, mint ilyen kis részeges disznóval élni", a magánvádlóra nézve kétségtelenül sértő ugyan; tekin­tettel azonban arra, hogy az a nö által férjével szemben ós a közöttük fenforgott czivakodásból és egyenetlenkedésből kifolyólag használtatott: a magánvádló becsületét sértő avagy oly meggyalázó kifejezésnek nem tekinthető, amely a becsületsértést megállapíthatná. (C. 9210/96. sz. Bj. T. XXXIII. 17.) 27. Megnevezett egyénhez czimzett levélben foglalt sértő állitások, bár a czimzett többekkel közölte: „többek" előtt történt közlésnek nem vétetett (Bj. T. XII. 6.); más, mint a sértetthez czimzett levélben is elkövethető a becsületsértés (XIX. 53.); elkövethető az táviratban is. (XII. 182.) 28. Habár vádlottnak jogában is állott a magánvádló, mint pol­gármesternek működését birálat tárgyává tenni és sérelmesnek vélt eljárását a felsőbbségnek feljelenteni; mindazonáltal a nyilvános ellen­őrzés joga nem terjedhet ki annyira, hogy ennek leple alatt az illetőnek más minőségben viselt dolgai — elhallgatva az ügy lényegére vonatkozó körülményeket — mások megtévesztésére szellőztessenek. Midőn tehát vádlott a m. kir. belügyminiszterhez intézett feljelentésében még azt is kétségbe vonta, hogy magánvádló a bíróság előtt tanú minőségben valót mondott és midőn öt oly egyénnek jellemezte, ki csalással és ügyvédi visszaéléssel vádoltatott: kétségtelen, hogy vádlott ezzel a magánvádló jellemét és jóhirnevét támadta meg és öt bizalmi állásra már ez oknál fogva is méltatlannak állította; minthogy pedig ilynemű gyanúsítás már magában véve meggyalázó: ennélfogva ai vádbeli cselekmény a Btk. 261. §-a súlya alá esik. (C. 6615/96. M. f. h. X. 547.) 29. Tekintve, hogy vádlott a saját neve alatt irt levelében sér­tett irányában több meggyalázó kifejezést használt, jelesen azt, hogy tekintse magát vádlott által felpofozottnak és kerülje ki vádlottat az utczán, mert különben annak teszi ki magát, hogy vádlott őt felpofozza; c kifejezések használata, a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát kétségtelenül megállapítja. (C. 10.785/902. M. f. h. XIV. 210.) 30. Vádlott a vádbeli hírlapi közleményben, a fömagánvádlóra vonatkozóan azokat a kifejezéseket használta, hogy „sérteni tud ezen gyáva ripök, de mikor elégtételt kérnek tőle, meghúzódik asszonya szoknyája mögé, kinek cselekedeteiért gyáva módon az elégtételt, ugy, mint a maga ripökségéért, megtagadja". Ezekből a tényekből a tábla azt a következtetést vonta le, hogy a fent idézett kifejezésekben olyan tényállítás foglaltatik, amely valósága esetében alkalmas arra, hogy a fömagánvádlót a közmegvetésnek tegye ki, s ezért a vádlottat a rágal­mazás vétségében nyilvánította bűnösnek. Minthogy azonban a vádlott az idézett kifejezésekben tényt, vagy tényeket nem állított, hanem azt a valódiságára nézve kétségbe sem vont körülményt, miként a fö­magánvádló a kivánt elégtételadást megtagadta, meggyalázó kifejezések használásával nyomtatványban közzétette: ezáltal a Btk. 261. §-ába ütköző s annak utolsó pontja szerint minősülő becsületsértés vétségének tényálladéka létesül. (J. K. 902. 46.; Jelképies, feltételes és burkolt becsületsértés. 31. Vádlott valószínűvé sem tette, hogy azon alkalommal, midőn panaszosnö nála harisnyákat vásárolt, egy pár harisnya csakugyan elve­szett. Midőn tehát a magánvádlót annak megtudása végett, nincs-e nála egy pár harisnya, megtapogatta és ekkép megmotozta: ellene meggyalázó cselekményt követett el, habár nem is állította kifejezetten szóval, hogy a magánvádló egy pár harisnyát lopott volna. (C. 37.839/85. Bj. T. 292.) 32. A ki utczán járó nőt ittasan megszólít, hazakisérést ajánl s a növel rendetlenkedik: becsületsértés miatt büntetendő. (C. 7974/88. M. f. h. V. 291.) 33. Vádlottnak terhére rótt ténykedés azért nem minősül a 259. §. értelmében, mert az a képes ábrázolat (ökörfej), mely a sértett neve fölé sértő szándékkal felrajzoltatott, nyilvánosan kiállítva, vagy ter-

Next

/
Thumbnails
Contents