Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

.",48 Bfk. 261. §. kifejezés, hogy „készebb leszek meghalni, mint ilyen kis részeges disznóval élni", a magánvádlóra nézve kétségtelenül sértő ugyan; tekintettel azonban arra, hogy az a nö által férjével szemben ós a közöttük fenforgott czivakodásból és egyenetlenkedésből kifolyólag használtatott: a magánvádló becsületét sértő avagy oly meggyalázó kifejezésnek nem tekinthető, amely a becsületsértést megállapíthatná. (C. 9210/96. sz. Bj. T. XXXIII. 17.) 27. Megnevezett egyénhez czimzett levélben foglalt sértő állitások, bár a czimzett többekkel közölte: „többek" előtt történt közlésnek nem vétetett (Bj. T. XII. 6.); más, mint a sértetthez czimzett levélben is elkövethető a becsületsértés (XIX. 53.); elkövethető az táviratban is. (XII. 182.) 28. Habár vádlottnak jogában is állott a magánvádló, mint polgármesternek működését birálat tárgyává tenni és sérelmesnek vélt eljárását a felsőbbségnek feljelenteni; mindazonáltal a nyilvános ellenőrzés joga nem terjedhet ki annyira, hogy ennek leple alatt az illetőnek más minőségben viselt dolgai — elhallgatva az ügy lényegére vonatkozó körülményeket — mások megtévesztésére szellőztessenek. Midőn tehát vádlott a m. kir. belügyminiszterhez intézett feljelentésében még azt is kétségbe vonta, hogy magánvádló a bíróság előtt tanú minőségben valót mondott és midőn öt oly egyénnek jellemezte, ki csalással és ügyvédi visszaéléssel vádoltatott: kétségtelen, hogy vádlott ezzel a magánvádló jellemét és jóhirnevét támadta meg és öt bizalmi állásra már ez oknál fogva is méltatlannak állította; minthogy pedig ilynemű gyanúsítás már magában véve meggyalázó: ennélfogva ai vádbeli cselekmény a Btk. 261. §-a súlya alá esik. (C. 6615/96. M. f. h. X. 547.) 29. Tekintve, hogy vádlott a saját neve alatt irt levelében sértett irányában több meggyalázó kifejezést használt, jelesen azt, hogy tekintse magát vádlott által felpofozottnak és kerülje ki vádlottat az utczán, mert különben annak teszi ki magát, hogy vádlott őt felpofozza; c kifejezések használata, a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát kétségtelenül megállapítja. (C. 10.785/902. M. f. h. XIV. 210.) 30. Vádlott a vádbeli hírlapi közleményben, a fömagánvádlóra vonatkozóan azokat a kifejezéseket használta, hogy „sérteni tud ezen gyáva ripök, de mikor elégtételt kérnek tőle, meghúzódik asszonya szoknyája mögé, kinek cselekedeteiért gyáva módon az elégtételt, ugy, mint a maga ripökségéért, megtagadja". Ezekből a tényekből a tábla azt a következtetést vonta le, hogy a fent idézett kifejezésekben olyan tényállítás foglaltatik, amely valósága esetében alkalmas arra, hogy a fömagánvádlót a közmegvetésnek tegye ki, s ezért a vádlottat a rágalmazás vétségében nyilvánította bűnösnek. Minthogy azonban a vádlott az idézett kifejezésekben tényt, vagy tényeket nem állított, hanem azt a valódiságára nézve kétségbe sem vont körülményt, miként a fömagánvádló a kivánt elégtételadást megtagadta, meggyalázó kifejezések használásával nyomtatványban közzétette: ezáltal a Btk. 261. §-ába ütköző s annak utolsó pontja szerint minősülő becsületsértés vétségének tényálladéka létesül. (J. K. 902. 46.; Jelképies, feltételes és burkolt becsületsértés. 31. Vádlott valószínűvé sem tette, hogy azon alkalommal, midőn panaszosnö nála harisnyákat vásárolt, egy pár harisnya csakugyan elveszett. Midőn tehát a magánvádlót annak megtudása végett, nincs-e nála egy pár harisnya, megtapogatta és ekkép megmotozta: ellene meggyalázó cselekményt követett el, habár nem is állította kifejezetten szóval, hogy a magánvádló egy pár harisnyát lopott volna. (C. 37.839/85. Bj. T. 292.) 32. A ki utczán járó nőt ittasan megszólít, hazakisérést ajánl s a növel rendetlenkedik: becsületsértés miatt büntetendő. (C. 7974/88. M. f. h. V. 291.) 33. Vádlottnak terhére rótt ténykedés azért nem minősül a 259. §. értelmében, mert az a képes ábrázolat (ökörfej), mely a sértett neve fölé sértő szándékkal felrajzoltatott, nyilvánosan kiállítva, vagy ter-