Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 19—^20. § 13 közi jogelveknél fogva külföldön végre nem hajtható, magánvádlónak abbeli kérelme, hogy a büntető ítéletnek a Bécsben megjelenő „Neue Freie Presse" czimü hírlapban való közzététele is elrendeltessék, helye* sen mellőztetett. (C. 1261 /) 896.) 19. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti: 1. A delegatio tagjainak mentelmi jogára vonatkozó 1867 :XII. t.-cz. 47. g-a ekként rendelkezik: ..A bizottságok tagjai a jelen határozat szerint közösekül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig sem oly kereset miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség miatt, a tettenérés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyás nélkül, se le nem tartóztathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tettenérés esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt, az illető országgyűlés együtt nem létében hasonlóképen maga az illető bizottság rendelkezik." 2. Az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát illetőleg a képviselőház 1897. november 18-ikáu a következő elvi kijelentést tette: A mit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kivül mond vagy tesz: azért csak az országgyűlés és pedig annak azon háza által vonathatik felelősségre, melyhez tartozik; a mit az országgyűlési tag nem mint olyan és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz: azért csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá s a tettenérés esetét kivéve, csak a haz előleges engedelmével zárathatik el. (Bj. T. VIII. 113.) 3. Az 1885. évi 7063. sz. ig. m. r. is kimondotta, hivatkozással a főrendiház 188Ó. évi február 5-iki határozatára, hogy a főrendi- és képviselőház tagjai gyanúsított és vádlottként sem meg nem idézhetök, se ki nem hallgathatók, mig az illetőnek mentelmi joga esetröl-esetre fel nem függesztetik. (M. ig. r. gy. 79.) 4. A mentelmi jogra vonatkozó 1878. évi 34.794., 1883. évi 7300., .1884. évi 06.440. és 1889. évi 18.050. sz. ig. m. r. (M. ig. r. gy. IV. 72—81.) a bűnvádi eljárás körébe tartoznak (1. a Bp. 32. §.) 5. A delegáczió s az országgyűlés tagjainak büntetőjogi védelméről lásd a 152., 163., 173. és 262. §-okat. III. FEJEZET. A büntetések. 20. §. A büntetések nemei a következők: 1. halálbüntetés; 2. fegyház; 3. államfogház; 4. börtön; 5. fogház; 6. pénzbüntetés. Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az 5. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók. Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövidebb tartamra állapittalik meg: vétség, — ha pedig öt évi vagy azon