Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

11 Btk. 21. §. felüli tartamban állapitlatik meg, bűntett esetében alkalmazandó. A pénzbüntetés, mint önálló büntetés kizárólag vétségekre, — mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazható. 1. Ha a biró börtön helvett fogházbüntetést szab ki (92. §.): a cselekmény vétséggé változik. (C. 5281/880., 6680/880. Bj. T. I. 81.) 2. Tekintve, hogy a Btk. büntetései között az eltolonczolás nem Foglaltatik, s ennélfogva oly esetben, midőn valamely belföldire nézve a főbüntetés kitöltése után rendőri intézkedés mutatkoznék szükségesnek, az nem a bíróság által és az ítéletben, hanem a közigazgatási, illetőleg rendőri hatóság által más uton rendelendő el: az I. fokú bíróság Ítéletének az a rendelkezése, hogv vádlott büntetése kiállása után eltolonczolás végett ai szolgabiróságnaik átadassék, megsemmisíttetik. (C. 10.471/88. D. T. XXII. 205.) 3. A mellékbüntetés iránt lásd az 54—56. §-okat. 21. §. A halálbüntetés zárt helyen, kötél által hajtatik végre. 1. A halálbüntetés a 128. és 178. §-okban fordul elő. Lásd még a 66., 72., 85., 87., 91. és 92. §-okat. 2. A halálbüntetés végrehajtását az 1900. évi 6757. sz. ig. m. r. '(lg. K. IX. évf. 128.) következőleg szabályozza: 1. §. Midőn a kir. törvényszék elnöke hivatalosan értesül, hogy halálos ítélet hajtandó végre (B. P. 496. §.), köteles erről a kir. ügyészt bizalmas uton tudósítani és a kellő intézkedéseket megtenni arra nézve, hogy ez a kegyelmi kérdésre vonatkozó királyi elhatározás és esetleg a semmiségi panaszt elvető curiai határozat kihirdetésének időpontjáig (B. P. 501. §. első bek.) hivatalos titokként megőriztessék. A kir. ügyész kötelessége arra ügyelni, hogy a halálbüntetés végrehajthatósága a kihirdetés előtt az elítéltnek: tudomására ne jusson. A kir. ügyész köteles az elitéltet a letartoztató intézet orvosa által megvizsgáltatni annak megállapítása végett, vájjon a halálbüntetés végrehajtásának törvényes akadályai nem forognak-e fenn? (B. P. 502. §.) Akadály nem létében a kir. ügyész sürgősen gondoskodik arról, hogy a halálos itélct végrehajtására a hóhér, a kellő számú segéddel együtt, minél előbb rendelkezésére álljon. Hóhér kiküldése végett a budapesti kir. ügyészség keresendő meg. 2. §. Az ítélet csak akkor hirdethető ki, ha a hóhér már rendelkezésre áll; a határnap pedig olyképpen tűzendő ki, hogy arra közvetlenül vasárnap vagy ünnep ne következzék. Az ítélet reggeli órában, nem nyilvános ülésben, a B. P. 501. §-ának első bekezdésében meghatározott módon hirdetendő ki. A kihirdetés után ia bíróság az elitéltet nyomban átadja a kir. ügyésznek és a végrehajtáshoz egy birót és jegyzőkönyvvezetőt küld ki. A végrehajtás helyét és óráját a kir. ügyész határozza meg és ezt az elitélttel is közli. 3. §. A kihirdetés után az elitélt mellé vallásának lelkésze rendelendő. (B. P. 501, §. negyedik bek.) Az elitéltet zárkájában, a hivataluknál fogva erre kötelezetteken kivül, csak hozzátartozói (Btk. 78. §.), védője és azok látogathatják meg, kikkel maga kivan találkozni. (B. P. 501. §. ötödik bek.) A kir. ügyész gondoskodik arról, hogy a látogatók a helyzet komolyságát semmiképen, különösen pedig élelem, ital, szivar, pénz vagy más hasonlók ajándékozása által ne zavarják. 4. §. A halálbüntetés a kihirdetést követő nap reggelén oly zárt helyen hajta.idó végre, a hol a végrehajtást az oda bocsátottakon kivül más nem láthatja. (B. P. 501. §. harmadik bek.) A végrehajtásnál jelen kell lenni az eljárást vezető kir. ügyésznek vagy helyettesének, továbbá a törvényszék részéről kiküldött biró-