Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
8 Btk. 9—10. §§. fejezeteinek szövegezése és egyes kifejezései világosan mutatják, hogy ha az azokban meghatározott büntetendő cselekmények külföldön követtetnek cl, csak akkor esnek a magyar büntető törvények súlya alá, ha a magyar állam, a közös monarchia, vagy a törvényben különösen megjelölt intézmények, vagy pedig az itteni közhatósági közegek ellen irányozvák (btk. auyaggy. I. 209. 1.). 3. Vádlott a hamis tanuzást egy Zágrábban folyó ügyben s ugyanott követvén el', a feljelentés a zágrábi tvszékbez tétetett át: mert Horvát-Szlavonország a magyar szent korona területéhez tartozik és igy külföldnek nem tekinthető s ezért az ott elkövetett büntetendő cselekmények nem esnek a magyar btk. 8. §-áriak tekintete alá. (0. 100/93. Bj. T. XXVI. 257.) 9. §. A jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is: a ki valamely, a 7. §. 2. pontjában meg nem említett büntettet vagy vétségei külföldön követi el, — a mennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs, és az igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli. 1. A külföldön elkövetett kihágást illetőleg lásd az 1879:XL. t.-cz. 13. és 14. §-ait. 2. Tekintve, hogy a horvát községi illetőségű, tehát kétségtelen magyar honos vádlott irányában a btk. 9. §-ának intézkedései semmi vonatkozással sem bírnak, és tekintve, hogy vádlottnak Horvátroszágban elkövetett orgazdasága a Somogymegyében elkövetett lopással nincs oly okozati összefüggésben, mely vádlottnak rendes birájától való elvonását igazolná: a tábla határozata, a mennyiben vádlottat nem magyar honosnak nyilvánítja, a bünv. elj. folytatását csak az esetben rendelte el, ha azt az igazságügyminiszter elrendeli, megsemmisíttetik, s utasittatik az [. fokú bíróság, hogy az ügyet annak idején az illetékes horvát Ilii-ósághoz tegye át. (C. 10.Í93/889. — M. f. h. V. 29.) 3. Magyarország és FTörvát-Szlavonországók egy és ugyanazon állami közösséghez tartozván, közöttük az 1S78:V. t.-cz. szerint kiadatásnak helye nem lehet, hanem a horvátországi bíróságok a magyarországi bíróságokkal társbiróságok lévén, ezek az 1869:IV. t.-cz. 23. s-a értelmében a horvát bíróságok megkereséseit abban az esetben is tartoznak foganatosítani, ha azok az ott meghozott jogerős ítéletek végrehajtására vonatkoznak. (C. 6347/891. — M. f. h. V. 30.) 4. Tekintve, hogy vádlott mint olaszországi alattvaló külföldi; tekintve, hogy a vádbeli cselekmény elkövetésének helye a magyar államterületén kivül cső Trieszt, hol a rágalmazó czikk megjelent, és igy ez esetben külföldi által külföldön elkövetett büntetendő cselekményről van szó, és tekintve, hogy a kiadatás nem szorgalmaztatván s az igazságügyminiszter rendelete sem eszközöltetvén ki, i bünv. elj. a fiumei törvényszék előtt a btk. 9. S-a ellenére folytattatott le: ezeknél fogva vádlott a vád alól felmentendő volt. (('. I1.Í66Í894. — Bj. T. XXX. 193.) 5. Az igazságügyminiszter az 1900. évi 54.601. sz. rendeletével felhívta az ügyészséget, hogy midőn külföldre menekült bűntettesek kiadása válik szükségessé: a kiadatási megkeresés alapjául szolgáló birói határozatban mindazok a büntetendő cselekmények felsoroltassanak, a melyek a bűnvádi eljárás tárgyai, hogy a külföldi kormány a kiadatási engedély terjedelme iránt egyidejűleg határozhasson, — mert a kir. bíróságok nem Ítélkezhetnek oly bűncselekmények fölött, a melyekre nézve a külföldi kormány a kiadatást kit'jezotten nem engedélyezte. (M. ig. r. gy. Pótk. 7;i2.) 10. §. Azon magyar honosra, ki büntettet vagy vé séget követett el, ha ezen cselekménye után más állam honosává lesz is: a magyar honosokra megállapított szabályok.
