Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 104. §. 179 szabadságvesztés-büntetésbe belefoglalja s ezáltal elenyésztesse a másik jogerős ítéletben megállapított szabadságvesztés-büntetést. (B. H. T IV 301. sz.) A 2. ponthoz: 16. Tek., hogy vádlott azon lopást, mely miatt az 1881. január 39-én elitélve lett, 1880. augusztus 24-én, következőleg ujabb elítéltetése előtt követte el; tek., hogy ehhez képest irányában akár az utóbbi (április 20-iki) elitélése alkalmával, akár pedig utólag a Btk. 99. és 104. §)§. második pontja lett volna alkalmazandó, s ezeknek megfelelően mindkét büntette miatt egy közös összbüntetést megállapító ítélet hozandó; tek., hogy azon eseben, ha a törvény által elöszabott eljárás követtetik, a vádlott lopás büntette miatt csak egyszer és nem két izben megbüntetettnek jelentkeznék, ennélfogva pedig terhére a jelen felülvizsgálat tárgyát képező ítéletekkel a Btk. 338. §-a nem alkalmaztatott volna; tek., hogy a fentebbiek szerint a vádlott emiitett korábbi bűntettei miatt nyilvánvalóan csak tévedés folytán szenvedett egy összbüntetés helyett két külön büntetést; tek., hogy a bírói tévedés hátrányos következményei a vádlott terhére fel nem róhatók; s tek., hogy az elbírálás alatt álló egyszerű lopás, az ellopott dolog 50 forinton alóli értékénél fogva csak vétséggé minősül: vádlott a Btk. 338. §-ána,k mellőzésével, a lopás vétségében mondatik ki vétkesnek (C. 2168/88. M. f. h. V. 141.). 17. Ha valaki külön ítéletekkel több rendbeli szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett és az összbüntetés kiszabása alkalmával már első büntetését töli ki: az összbüntetés kezdete az első büntetés kezdetének napjára teendő (C. 1359/89. M. I. 232.). 18. Tek., hogy a Btk. 104. §!. 2. pontja szerinti összbüntetés e törvényszakasz rendelkezéséből kitetszöleg, csak jogerejü ítéletek alapján szabható ki és tekintettel arra, hogy a jelen bűnügyben hozott e.bixósági itélct, annak meghozatalakor még jogerőre nem emelkedvén, az idézett törvényszakasz értelmében összbüntetés kiszabásának helye sem volt: e szerint az elsőfokú bíróság a törvény értelmében intézkedett, midőn az összbüntetés kiszabását mellőzte (C. 6653/92. M. f. h. 152.). 19. A Btk. 104. §-ána!k 2. pontja, valamint az Élt. 36. §-a összbüntetés kiszabását csak akkor rendeli el, ha, a tettes az ellene fenforgó büntetendő cselekményen kívül és ezt megelőzőleg elkövetett, szintén büntetendő cselekményért jogérvényesen elitéltnek még nem tekinthető; ha azonban az ellene, más cselekményeiért hozott ítéletek, ujabb cselekményének elkövetése előtt már jogerőre emelkedett: még azon esetben is külön kiszabandó a büntetés, ha a megelőző Ítéletekben rá kiszabott büntetéseket még teljesen ki nem állotta volna is. Minthogy jelenleg épen ez az eset forog fenn, mert vádlott épen a másodízben elkövetett lopásért reá jogerejü ítélettel kiszabott börtönbüntetés kiállása végett lévén letartóztatva, és a büntetése kiállása közben a kaposvári törvényszék börtönéből elszökése közben követvén el a jelen ügy tárgvát képező lopást: vádlottra mostani cselekményéért önállókig büntetést kellett kiszabni (C. 4793/92. M. f. h. V. 155.). 20. Tekintve azt a nyomatékos enyhítő körülményt, hogy vádlott a jelen vád alapját képező magánokirathamisitást a korábbi elitéltetése alapjául szolgált 50 rendbeli hasoncselekmények miatt való feleletrevonás előtti időben követte el, mely miatt ellene, a mennyiben ez annak idején a korábban eljárt bíróság tudomására hozatik, a Btk. 104. §-a 2. pontja szerint összbüntetés volt volna szabandó: e körülmény a jelen ügy elbírálásánál fifvelmen kívül hagyható nem lévén, vádlottnak egyedül a 2400 frtos váltóhamisítás miatt vád tárgyává tett cselekménye envhébb beszámítás alá esik (C. 1409/94. M. f. h. VIII. 547.). 21. Vádlott, ki feltételes szabadon bocsáttatásának ideje alatt ujabb büntetendő cselökményt követett el, azért külön büntetésre ítéltetett: mert a 104. §. 2. pontja csak a jogerős elitéltetés előtt elkövetett büntetendő cselekményekre vonatkozik (B. T. XXXIV. 99.). 22. Vádlottra nézve a B. T. K. 104. §-ának 2. pontjában meghatározott eset forog ugyan fenn, azonban >a törvény nem rendeli azt, hogy az összbüntetés ily esetben ott és akkor szabassák ki, a hol és 12*