Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

180 Btk. 104. §. a mikor az elitélt szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt, már jogerejü elitéltetése előtt elkövetett más büntetendő cselekmény miatt, határozott ideig tartó szabadságvesztésre újólag Ítéltetik el, ellenkezőleg, miután az eljárás tárgyává tett valamely bűncselekmény fenforgása vagy az illető vádlottnak abban való bűnössége is vitás lehet, de ha az összbüntetés kiszabásának szüksége már valóban fenforog, még az ös*zb iratét és kérdésében eljárásra hivatott bíróság illetékessége is vitás lőhet: a B. T. K. 104. §-ának 2. pontja esetében is a B. P. 517. és 518. §-ábaii szabályozott eljárásnak van helye (C. 6G02. B. D. III. 30.). Büntetések egyesítése. 23. Olyan büntetendő cselekmény miatt, mely a határozott tartamú szabadságvesztés-büntetésre itélt személy által e büntetésnek kiállása alatt követtetett el, nincs helye összbüntetés alkalmazásának, hanem a büntetés a büntető törvénynek megfelelően szabandó ki, egyedül azon korlátozással, hogy a korábbi és ujabbi büntetések együttes tartama husz évet meg nem haladhat. A tábla által vádlottra kimért egy évi börtönt azért kellett megfelelő 9 havi fegyházra átváltoztatni, mivel az elitélt fogságának tartamát egyfolyamban tartozván kiszenvedni, felváltva, különböző intézetekbe vitelének helye nem lehet (C. 9701/83. M. f. h. V. 151.). 24. C. 18. sz. döntv. 1883. ápr. 23. Tekintve, hogy az összbüntetés előfeltételét a Btk. 96. §-a szerint az anyagi bűnhalmazat képezi; tekintve, hogy az anyagi bűnhalmazat a Btk. 96. §-ában meg lévén határozva, ez alatt két vagy több önálló büntetendő cselekmények egyike miatli elitéltetése, ill. büntetésének kiállása előtt elkövetett és melyek rendszerint ugyanazon bűnvádi eljárásnak és Ítéletnek képezik alapját; tekintve, hogy ez alól kivételnek csak a Btk. 104. §-ában külön meghatározott két esetben van helye, mely szakasz által nem a bűnhalmazat fogalma, hanem a szorosan vett bűnhalmazatról szóló büntetési rendelkezések kiterjesztetnek: 1. az ugyanazon személy által elkövetett s annak bűnösségét, valamint büntetését is megállapító Ítéletekkel elintézeti, akár az ítélet előtt, akár ezután véghezvitt, két vagy több büntetendő cselekmény miatt külön ítéletekben meghatározott szabadságvesztés-büntetésekre azon feltétel alatt, ha valamennyi büntetendő cselekmény ez ítéletek bármelyikének végrehajtása előtt követletelt el; 2. a szabadságvesztés-büntetésének végrehajtása alatt lévő elitélt által a végrehajtás alapját képezett ítéletnek jogerőre emelkedése előtt elkövetett büntetendő cselekménye vagy cselekményei miatt, a végrehajtás alatt bünte'éssol egybefoglaltál! megállapítandó szabadságvesztés-büntetésre; tekintve, hogy a kiemeltek szerint a Btk. 96. és 104. §§. által a bűnhalmazatra és ennek következtében az összbüntetésre meghatározott rendelkezések alól ki vannak zárva azon büntetendő cselekmények, melyeket a szabadságvesztésre elitélt büntetésének végrehajtása alatt — ideértve a büntetés önkényes (szökés általi) megszakítását is — követett el; tekintve, hogy a legutóbb megjelölt esetben, amennyiben külön törvény más nem rendel, nem a Btk. VIII. fejezetének határozatai, hanem 1-ső §-a második bekezdésének rendelkezése és ezzel azon elv alkalmazandó, hogy: „ahány és amilyen a büntetendő cselekmény, annyi és olyan a büntetés", — tekintve, hogy a határozott tartamú szabadságvesztés-büntetésre elitéltekre vo-